Az eddiginél sokkal gyorsabb lehetősége lesz az ügyfeleknek és a hatóságoknak arra augusztustól, hogy pénzügyi csalással megszerzett pénzt zároltassák a bankokkal a bűnözők által használt bankszámlákon. Ehhez azonban a károsultaknak is villámgyorsaknak kell lenniük.
Augusztus elsején hatályba lép az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVIII. törvény. Ez alapján ekkortól egy újfajta bejelentési, zárolási eljárást vezetnek be annak érdekében, hogy a visszaélést elszenvedő ügyfelek elcsalt pénzét sikerüljön időben blokkolni és ezáltal visszaszerezni. Ha ez hatékonynak bizonyul, akkor az online csalások is visszaszorulhatnak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése ez az eljárás arra az (EU) 2015/849 irányelvre alapszik (AML), miszerint a pénzforgalmi szolgáltatóknak (bankoknak) fel kell függeszteniük az olyan ügyleteket, amelyeknél a – Magyarországon a NAV részeként működő – pénzügyi információs egység (FIU) intézkedését látják szükségesnek, és amelyeket haladéktalanul kötelesek bejelenteni a FIU-nak.
Sokszorosára nőtt a kár
Az online vásárlások és az ehhez kapcsolódó online kártyás vásárlások és átutalások Magyarországon a Covid-járvány alatt ugrottak meg, és ezzel együtt járt az olyan csalások számának meredek emelkedése is, amelyek esetében a támadó a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket kihasználva megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információik megosztására vagy pénz átutalására rávenni áldozataikat, akik általában banki ügyfelek.
Míg 2020 I. negyedévében Magyarországon 113 sikeres visszaélést követtek el, összesen több mint 422 millió forint értékben, addig ez a szám 2023 IV. negyedévére 3737-re nőtt, a kárérték pedig közel 5,8 milliárd forintra ugrott. A sikeres és sikertelen visszaélési kísérletek egymáshoz viszonyított aránya már javuló tendenciát mutat a minisztérium szerint, míg ugyanis 2020 I. negyedévében még közel tízszer annyi sikeres visszaélés történt, mint sikertelen, addig 2023. IV. negyedévében a kevesebb mint 4 ezer sikeres csalásra közel 14 ezer meghiúsított kísérlet jutott. (Ez nyilvánvalóan csupán a bankok és hatóságok tudomására jutott sikeretlen próbálkozások számát jelentheti, ennek sokszorosa lehetett azoknak az eseteknek a száma, amikor rögtön észrevették a csalási szándékot az ügyfelek, és nem dőltek be neki.)
A csalás észlelése után szinte rögtön lehet zárolni
Az új bejelentési, zárolási eljárás az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok hatékony és gyors információcseréjén alapul. Az eljárás folyamata azzal veszi kezdetét, hogy a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél bankszámláját vezető szolgáltatót. Ebben tehát kulcsfontosságú, hogy a károsult a csalás felismerését követően haladéktalanul értesítse erről a bankját, hiszen ekkor van a legnagyobb esély a pénz teljes vagy legalább részleges visszaszerzésére.
Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a károsult átutalta a pénzt. Az értesítésben szerepelnie kell a fizető fél nevének, számlaszámának, a fizetési művelet kedvezményezettjének nevének, számlaszámának, a fizetési művelet pénznemének, összegének és időpontjának. Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a FIU-nak, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.
Nem csodaszer, de sokat segíthet
A bankoknak nyilvánvalóan ki kell majd alakítaniuk erre egy belső eljárásrendet, ami egyfelől lehetővé teszi a csalásból származó pénz minél gyorsabb blokkolását, másfelől viszont megóvja a téves bejelentés miatti számlafelfüggesztéstől azokat, akiket tévesen hittek csalónak. Ma már ugyanis sok ügyfélben akkora a félelem az online csalások miatt, hogy egy teljesen normálisan tranzakciót is csalásnak hihet ijedtében.
Az új eljárás ugyan nem jelenthet teljes védelmet, hiszen a csalók gyakran nagyon gyorsan leveszik a pénzt blokkolandó számláról is, azonban ennek esélyét csökkenti az új védekezési lehetőségét, amivel legalább az elcsalt összeg egy részét sikerülhet megmenteni.
Az új blokkolási lehetőségen felül 2025 nyarától Magyarországon is elkezd működni egy visszaélésszűrő rendszer, amely a fizetési műveletek folyamatos elemzésével öntanuló módon fogja kiszűrni a csalárd fizetési megbízásokat.
