Tavaly már 18 ezer magyarnak csalták ki a bankszámlaadatait, a bankkártyás csalásokból pedig tízszer ennyi van, és ezek értéke is egyre nagyobb. A kiberbűnözőknek bedőlő ügyfelek nem kapnak kártérítést, miközben az így elszenvedett veszteségük néhány év alatt megsokszorozódott. 

Ijesztő mértékben nő az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett sikeres visszaélési kísérletek száma és értéke Magyarországon. Tavaly 18 296 visszaélés valósult meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adatai szerint, ezek során az ügyfeleket több mint 23 milliárd forinttal károsították meg. Emellett több mint 60,5 ezer visszaélési kísérlet is regisztráltak, ezek értéke 19 milliárd forintot tett ki. 

2022-ben még a 2023-as a harmadát sem érte el a sikeres kísérletek száma, és a kár is alig 9 milliárd forint volt, öt évvel ezelőtt, 2019-ben pedig csupán 58 ízben sikerült csalónak hozzáférniük az ügyfelek bankszámláihoz, és akkor még csak 437 millió forintot zsákmányoltak. A csalási dömping a covid évében, 2020-ban indult be, azóta minden évben a többszörösére nőtt a sikeres visszaélések száma és értéke. 

Némi öröm az ürömben, hogy 2023 utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest mintegy a harmadával csökkent a megvalósult csalások száma és összege. Ebben szerepet játszhatott egyrészt az ügyfelek ébersége, másrészt a bankok visszaéléseket szűrő rendszerei. Egyetlen negyedév kedvezőbb adatai azonban nem feltétlenül jelentik a hosszabb távú trend megváltozását - jegyzi meg óvatosan az MNB is, vagyis továbbra is indokolt a fokozott elővigyázatosság. 

Hívogatnak, riogatnak, sürgetnek

Jóformán nincs már olyan banki ügyfél Magyarországon, akit ne hívtak volna fel internetes csalók azzal, hogy gyanús utalásokat találtak a bankszámláján, emiatt azonnal intézkednie kell, hogy biztonságba helyezze a pénzét. A csalók biztonsági számlára utaltatják át a pénzt, vagy olyan programot telepíttetnek a telefonra, számítógépre, amelynek a segítségével átveszik az irányítást a készülék és az ügyfél bankszámlája fölött is. Másoktól hamis banki honlapokon keresztül csalják ki a hozzáféréshez szükséges adatokat. Ennek egyik elterjed módja, hogy csomagküldő szolgálatnak adják ki magukat, és azt kérik, hogy egy sms-ben szereplő linken frissítse az ügyfél az adatait. 

Ha a megtévesztett ügyfelek önként adják ki az adataikat a csalóknak, általában nincs esélyük többé arra, hogy visszaszerezzék a pénzüket. A bankok ilyenkor mentesülnek a felelősség alól. Ez abból a szempontból érthető is, hogy ellenkező esetben éppen az “öncsalás” lehetne a visszaélés új formája, amikor az elkövetők banki ügyfélként maguk nulláznák le a saját számlájukat, majd követelnének kártérítést. 

Vagyis a legjobb, ha az ügyfél óvatos, a csalóknak nem adja meg a bankszámlája, bankkártyája adatait, az sms-ben érkező linkekre nem kattint rá, új alkalmazásokat, “vírusirtót” nem telepít fel, a bank nevében telefonáló, gyanús tranzakciókkal riogató álügyfélszolgálatosokra pedig rácsapja a telefont. 

Ha tényleg baj van, azt könnyű ellenőrizni, csak vissza kell hívni a bank hivatalos ügyfélszolgálatát. Az internetes csalókkal szembeni védekezés főbb szabályait itt foglaltuk össze.

A bankkártyás csalások is szaporodnak

Gyorsan növekszik a bankkártyás visszaélések száma és értéke is. A kibocsátói (banki) oldalon tavaly 182 ezer káresemény történt majdnem 8,2 milliárd forint értékben, míg az elfogadói oldalon 7505 esetet észleltek 440 millió forint értékben. Főleg a határon átnyúló forgalomban, vagyis külföldi oldalakon, kereskedőknél fordult elő, hogy visszaéltek a bankkártyás ügyfelek adataival. 

A kibocsátói oldalt nézve a leggyakoribb visszaélési módszer továbbra is az adathalászat, adatlopás illetve a pszichológiai manipuláció volt. A csalások több mint kétharmada köthető adathalászokhoz, akik a 8,2 milliárdos összegből 4,4 milliárdot szereztek meg. A pszichológiai manipulációval operáló csalók 5756 alkalommal értek célt, és bő másfél milliárd forintot zsákmányoltak. Miközben a csalók átlagosan néhány ezer vagy tízezer forintos károkat okoznak, a pszichológiai manipulációnak bedőlő áldozatok átlagos vesztesége tavaly meghaladta a 265 ezer forintot. 

Az sem jó hír az ügyfeleknek, hogy míg az ellopott kártyákkal okozott károkat sokszor megtérítik nekik, az adathalászok által kicsalt vagy a manipulátoroknak kiadott adatokkal elkövetett csalások után egyáltalán nem biztos, hogy kapnak kártérítést. Ennek az a következménye, hogy a kártyás csalások utáni károk viselése egyre nagyobb arányban hárul az ügyfelekre. 2016-2020 között a kártyás visszaélések miatt keletkezett károk mindössze 8-10 százalékát viselték az ügyfelek, a többi a bankokra és a kereskedőkre hárult. Tavaly már a károk kétharmadát az ügyfeleknek kellett lenyelniük. Az ügyfelekre terhelt károk összege egyre magasabb, tavaly már megközelítette a 3,3 milliárd forintot, ez több mint a két és félszerese a 2022-es évinek, és a hétszerese a 2021-esnek.