Három hónap alatt csaknem 9 milliárd forint kárt okoztak a bankkártyás és bankszámlás csalók, ezt pedig túlnyomórészt az ügyfelekre terhelték a pénzintézetek. A kártyaadatokat az interneten lopják el, a számlás visszaélések döntő részében a mobil- vagy internetbankba lépnek be a bűnözők, akik az utóbbi esetekben átlagosan 2 millió forintot szereztek meg a rászedettektől.
Egyre hatékonyabban lépnek fel a bankok a bankkártyás csalók ellen - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az idei második negyedévben már több mint 300 ezer csalási kísérletet akadályoztak meg, miközben a sikeres visszaélések száma 51 862 volt, ötezerrel csökkent az első negyedévhez képest. A csalások összértéke ugyanakkor nőtt, 2,77 milliárd forintot emeltek le a bűnözők a kártyákról, ez alkalmanként 53,3 ezer forintot jelent.
Sokan buknak a külföldi vásárlással
A módszerek között az adathalászat vezet, és a legáltalánosabb az, hogy internetes vásárlás során élnek vissza az ellopott adatokkal. A csalások döntő része - darabszámban 91, értékben 93 százaléka - határon átnyúló forgalomban történt meg. Vagyis azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik nem eléggé megbízható külföldi webhelyeken megadják a bankkártyájuk adatait.
Ilyen esetben leggyakrabban a kártyabirtokosra hárul a károk viselése. A legutóbbi negyedévben is 1,5 milliárd forintot terheltek az ügyfelekre, miközben a kereskedők csak 329 millió, a bankok pedig 243 millió forintot fizettek az okozott károkból. Jól látható az adatokból, hogy a covid-járvány vízválasztó volt ebből a szempontból. 2020-ig a károk döntő részét még a bankok és a kereskedők állták. Az internetes vásárlások felpörgése azonban magával hozta azt, hogy egyre többen próbálnak olcsón, ellenőrizetlen helyekről vásárolni. Ez pedig ugrásszerűen megnövelte a csalásokat, és ezeket a károkat már főleg a rászedett ügyfeleknek kell viselniük.
Milliókat lopnak el egy átlagos számláról
A bankkártyás csalások összegének dupláját szerezték meg a bűnözők a bankszámlákkal kapcsolatos visszaélésekkel. A második negyedévben a magyarországi elektronikus pénzforgalomban 4509 sikeres visszaélés történt, ezek összértéke megközelítette a 6 milliárd forintot, vagyis egy átlagos bankszámlás csalásnál több mint 1,3 millió forintot zsákmányoltak a kiberbűnözők. A sikertelen visszaélések száma 5881 volt, mintegy 4,65 milliárd forint ellopását sikerült megakadályozniuk a bankoknak.
A bűnözők a legtöbb esetben az áldozatok mobilbankjához vagy internetbankjához szereznek hozzáférést: a több mint 4500 sikeres esetből 2162 internetbankhoz, 2183 mobilbankhoz köthető volt. Az áldozatoktól sikerült adahalászattal vagy pszichológiai manipulációval kiszedni a hozzáférési kódjaikat, és azokat a kódokat is, amelyekkel jóváhagyták a tranzakciókat. Egy átlagos internetbankos belépéssel a csalók 1,95 millió forintot zsákmányoltak, a mobilbankos belépéseknél 667 ezer forint volt az átlagos ügyfélkár.
A legtöbb esetben (csaknem 60 százalékban) pszichológiai manipuláció vezetett a csaláshoz, ezért nagyon fontos, hogy senki ne dőljön be, ha egy csaló felkeresi azzal, hogy a bank ügyintézője, és gyanús tranzakciókat észlel. Ezért “vírusirtónak” mondott, ám valójában távoli hozzáférést biztosító programok telepítésére biztatja, vagy a jelszava lecserélésére kéri, képernyőfotók küldésére biztatja.
Hitelt is felvesznek, ha tudnak
A kárösszegnek a bankszámla egyenlege sem szab határt, hiszen a bűnözők akár személyi kölcsönt is igényelhetnek online az áldozat nevében, amit szintén tovább utalhatnak maguknak. Az erős ügyfélhitelesítés sem nyújt védelmet ellenük, hiszen a legtöbb csalás így történt, vagyis az áldozatok önként és dalolva adták meg minden jelszavukat és kódjukat a csalóknak.
A bűnözők nemcsak a háztartásokat, hanem a cégeket is gyakran meglopják. A sikeres visszaélések legnagyobb részében (4305 darab) a háztartások voltak az áldozatok, de a nem pénzügyi vállalatok között is volt 174 károsult, átlagosan több mint 4,5 millió forintos veszteséggel. Egyéb szervezeteket is megtaláltak a kiberbűnözők 30 esetben, ezektől átlagosan 3 millió forintot sikerült lopniuk.
Ezeket a károkat szinte mindig és teljes mértékben az ügyfelekre terhelik a bankok. A második negyedév során keletkezett veszteségekből 4041-szer az ügyfelek viselték a veszteséget 5 milliárd forint értékben. A bankok mindössze 19 esetben könyvelték el a saját veszteségükként a kárt, amely 47,6 millió forint lett.
Kérdés, javulnak-e majd az adatok az augusztustól hatályba lépett jogszabályi szigorítások és a szeptembertől elvárt MNB-s ajánlások után. Ezek egyre szigorúbb szabályokat írnak elő vagy javasolnak a bankoknak az internetes csalások kockázatának csökkentése érdekében.
