Tíz év alatt 33 százalékkal emelkedett az euró ára forintban, miközben lejben csak 10,6 százalékot, zlotyban 1 százalékot, a cseh korona pedig erősödött 2014 decembere óta. Magyarország hitelminősítése a három legrosszabb között van a teljes EU-ban, de hamarosan a két sereghajtó, Románia és Görögország is előrébb kerülhet.
Miért érzi azt, ha külföldre utazik, hogy bárhol jár, minden egyre drágább? Az egyik oka ennek a forint árfolyama az euróval szemben. A Moody’s adósságminősítési kilátásrontása után 415 forint fölött is járt az euró ára, a dollár pedig a 395 felett. A Fitch ezzel ellentétes döntését követően a héten ugyan erősödött a forint, de továbbra is 410 körül maradt az euróárfolyam, messze van még az egész 2023-ban, majd 2024 szeptember végéig jellemző 400 alatti szint.
A környező országok valutáit nem bünteti annyire a pénzpiac, mint a forintot: hosszabb időszakot nézve a lengyel zloty, a cseh korona és a román lej is stabilan állja a sarat. (A bolgár leva is persze, de ez nem meglepő, hiszen az árfolyamát 1997-ben előbb a német márkához rögzítették, majd amikor Németország bevezette az eurót, akkor a közös uniós fizetőeszközhöz képest fixálták.)
A régiós devizák nemcsak mostanában stabilabbak a forintnál, hosszú távon is sokkal jobban tartják az értéküket, mint a magyar fizetőeszköz. Pontosan tíz évvel ezelőtt az eurót 307 forint körüli árfolyamon jegyezték, azóta 33 százalékot emelkedett az ára. A román lejhez képest ugyanennyi idő óta viszont csak harmadennyit, 10,6 százalékot erősödött az euró. A zloty még stabilabb volt az elmúlt évtizedben: alig 1 százalékot gyengült az euróval szemben, a cseh korona pedig 10 százalékot erősödött az euróval szemben, miközben a többiek gyengültek.
Csak a görögök vannak mögöttünk, de lehet, hogy nem sokáig
Ennek egyik oka lehet, hogy Magyarországgal szemben elég alacsony a befektetői bizalom. A hitelminősítőknél Románia kivételével utcahosszal verik Magyarországot a környező uniós tagállamok. Az S&P-nél Magyarország besorolása BBB-, ami megegyezik Romániáéval, a Moody’snál Magyarország Baa2 negatív kilátással, Románia pedig Baa3. A két minősítés között csak egy fokozat van, a negatív kilátás alapján pedig Magyarország könnyen Románia szintjére csúszhat le.
Románián kívül egyetlen európai uniós országnak van valamivel rosszabb minősítése, mint Magyarországnak. Ez Görögország, amely az S&P-nél szintén BBB-, de pozitív kilátással, tehát lehagyhatja Magyarországot. A Moody’snál egyelőre két fokozattal Magyarország alatt járnak a görögök, de a kilátás ott is pozitív, a hitelminősítő következő felülvizsgálatánál akár azonos szintre is kerülhet a két ország. A hitelminősítő a legutóbbi döntést a magyar kormányzat határozataival indokolta, amelynek következtében jelentős uniós forrást veszíthet el az ország, ami hozzájárulhat a GDP-növekedés lassulásához, illetve az államháztartás romló helyzetéhez. Azt is hozzátették: nem is látják a kormány részéről a szándékot a források megszerzése érdekében elvárt intézkedések meghozatalára.
A Moody’s negatív döntése után egy héttel a Fitch a korábbi negatív kilátást stabilra változtatta Magyarország esetében. Ennél a hitelminősítőnél Magyarország BBB besorolású, az unión belül csak a románok és a görögök vannak egy kategóriával mögötte BBB- fokozatban.
A bolgárok az S&P-nél és a Moody’snál is egy-egy fokozattal Magyarország fölött járnak, a kilátásaik is stabilak, a Fitchnél a besorolásuk szintén BBB, de pozitív kilátással. A horvátok három-három fokozattal vannak felettünk, a lengyelek az S&P-nél három, a Moody’snál négy fokozattal előzték meg Magyarországot, a csehek államadóssága hat, illetve öt fokozattal kapott magasabb minősítést, mint a magyaroké.
Válságos időszakokban pedig a befektetők a biztonságos eszközöket keresik, vagyis sokkal szívesebben fektetnek olyan papírokba, amelyeknek a minősítése magasabb. Ez az attitűd a devizaárfolyamokra is hat, hiszen ha egy külföldi nagybefektető magyar állampapírba fektet, forintot kell vásárolnia, amitől erősödik a forint. Ha viszont eladja a forint értékpapírokat, és más devizába fektet, akkor gyengül a magyar fizetőeszköz.
Ma már csak mítosz, hogy segíti a gazdaságot a gyenge forint
Nagyon sokáig élt a köztudatban, hogy a magyar gazdaságnak jó a gyenge forint, hiszen segíti az exportot. Az idei GDP-adatok tükrében azonban jól látható, hogy nem az export húzza a magyar gazdaságot, hanem a fogyasztás, aminek nem tesz jót az inflációt pörgető gyenge forint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly nyáron közzétett tanulmánya is leszámolni próbál ezzel a mítosszal.
A régiós országok közül a magyarországi feldolgozóipar szorul a legtöbb behozatalra, a termelés importaránya meghaladja az 52 százalékot, miközben például Lengyelországban csak 25,6 százalék, Romániában pedig 17,3 százalékos a feldolgozóipar kibocsátáshoz mért behozatala. Ez azt jelenti, hogy a gyenge hazai devizán elért előny a magyar cégek számára jóval kisebb, mint egy lengyel vagy román cég esetében.
Az elmúlt években ráadásul felgyorsult az a tendencia, hogy a vállalatok a forint gyengülését érvényesítik az árakban. Az MNB számításai szerint jelenleg 1 százalékos forintgyengülés, 0,25-0,35 százalékkal emeli meg egy év alatt a fogyasztói árakat. Korábban egy ilyen mértékű árfolyamváltozás csak 0,1-0,2 százalékos drágulást hozott, vagyis most kétszer olyan gyorsan emeli az árakat a forint gyengülése, mint néhány éve. Az idén 9 százalékot gyengült a forint, ez nagyjából 3 százalékos áremelkedést eredményezhet.
Mindent összevetve ez azzal jár, hogy az exportáló cégek versenyelőnye is jóval kisebb a gyenge forint miatt, mint 2010 körül volt. Most egy 10 százalékos forint-leértékelődés már nem 7-8, csupán 6 százalékkal növeli egy átlagos kkv exportbevételét. A kedvező hatás tehát megvan, de jóval kisebb, mint 10-15 éve. Ráadásul amit nyernek a cégek az exporton, azt eközben könnyen elbukhatják a belső kereslet visszaesésén.
Az írás a szerző 24.hu-n megjelent cikkének aktualizált változata.
