Az idén is elindult a legnagyobb hazai magánnyugdíjpénztár, a Horizont tagdíjbefizetésre ösztönző kampánya. A tagok 70 százalékának kell fizetni ahhoz, hogy az intézmény elkerülje a végelszámolást, ami az elmúlt években sikerült neki. A négy megmaradt magánnyugdíjpénztár közül egytől az idén mindenképpen búcsút vehetünk, mert kettő közülük hamarosan összeolvad.
Újraindult a Horizont Magánnyugdíjpénztár számlálója. Egyelőre elég alacsonyan állnak a mutatók: a tagdíjbefizetéseket a tagok 17, a működési hozzájárulásokat 8 százaléka teljesítette. Ez édeskevés, hiszen a tagok legalább 70 százalékát kell aktivizálni ahhoz, hogy az intézmény elkerülje a végelszámolást.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a megmaradt négy magánnyugdíjpénztárnál havonta nézi az arányokat mindig az előző hat hónap átlagát veszi alapul. Ha azt látja, hogy két egymást követő hónapban az előző hat hónap átlagában nem volt meg a 70 százalékos tagdíjfizetési arány, akkor lépnie kell. Vagyis egy-két gyengébb hónapot egy-két erősebb elvileg képes kompenzálni, de igazából akkor van biztonságban a nyugdíjpénztár működése és a tagok vagyona, ha minden hónapban megvan a 70 százalék.
A 2011-es államosítást követően négy magánnyugdíjpénztár maradt fenn, a taglétszámuk is lassan, de folyamatosan csökken, jelenleg 51,5 ezer körül lehet a jegybank legfrissebb, tavaly szeptember végi adatai alapján. A tagdíjfizetési arányra vonatkozó előírást 2015 óra kell betartaniuk az intézményeknek, és úgy tűnik, eddig nem volt ezzel probléma.
Hiába az infláció, nem emelkedtek a díjak
A pénztárak egy része havonta szedi be a tagdíjakat, mások évente egy összegben kérik. A legnagyobb piaci szereplő, a Horizont minden évben februárban és márciusban kampányol, hogy fizessék be a tagok az egyébként eléggé jelképes összegű, évi 2400 forintos tagdíjat. Ezt bankkártyával is megtehetik a pénztár honlapján.
Magából a tagdíjból viszont csupán 2,5 százalékot vonhatnak el az intézmények a működésükre, ami tagonként 60 forint, ez nyilván még a hideg vízre sem elég, nem hogy a többi kiadás finanszírozására. Ezért kér be a pénztár működési támogatás címén további 10600 forintot a tagoktól, de ezt sem kötelező befizetni, bár a tagság többsége megteszi, hiszen enélkül veszélybe kerül a több millió forintos megtakarítása. Az MNB ugyanis akkor is bezáratja a pénztárat, ha az fizetésképtelenné válik függetlenül attól, hányan fizették be a tagdíjakat.
A Budapestbe hamarosan beolvad az MBH
A Budapest Magánnyugdíjpénztár szintén évente szedi be tagjaitól a díjakat, ők szintén 2400 forint tagdíjat kérnek, emellé 6 ezer forint a működési támogatás az idén. Ebbe a pénztárba kerülnek át áprilistól az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár magán ágának (korábban MKB Nyugdíjpénztár) tagjai is. A tagdíj náluk korábban havi ezer forint volt, most ez havi 200 forintra csökkent. Az összeolvadás után 9400 tagja lesz a Budapest Magánnyugdíjpénztárnak, a kezelt vagyon pedig várhatóan meghaladja a 63 milliárd forintot, ezzel a Horizont után a második legnagyobb magánnyugdíjpénztár lesz a piacon.
A harmadik piaci szereplő, a Szövetség Nyugdíjpénztár a Facebookon szokta közzétenni, hogy áll a tagdíjfizetésekkel. Ők havonta szedik a díjakat, és eddig minden hónapban elérték a 70 százalékos szintet, legutóbb január 24-én közölték az örömhírt a tagokkal. Általában a hónap utolsó hetére teljesítik a kitűzött célt.
Ha a tagok aktivitása csökken, és az MNB elindítja a végelszámolást, akkor a tagság két lehetőség közül választhat. Az egyik az, hogy átlép egy másik, fennmaradó intézménybe, és ott gyarapítja tovább a megtakarítását. Ha nem intézkedik erről, akkor automatikusan visszaléptetik az állami nyugdíjrendszerbe, és az államhoz kerül a megtakarítása is. Annyi engedmény van, hogy a reálhozamot - infláció fölötti hozam - felveheti.