Az eddigi 8 ezer forintról 10 ezer forintra emelkedik a befizetendő havi összeg az OTP Nyugdíjpénztárnál jövőre. Ez nem kirívó az önkéntes nyugdíjpénztárak között, a legtöbbjüknél hasonló nagyságrendben kell fizetni. Egy átlagos pénztártag ennél már most is lényegesen többet tesz félre havonta nyugdíjcélra. A nem fizető tagokat jellemzően nem büntetik a kasszák. 

Fontos levelet küldött a tagjainak az OTP Nyugdíjpénztár: január 1-től az eddigi minimálisan havi 8 ezer forintos tagdíj 10 ezer forintra emelkedik majd. Azokat, akik ennél kevesebbet fizetnek, arra kéri a pénztár, hogy módosítsák a vállalt tagdíj összegét úgy, hogy legalább a minimumot elérje. Az OTP a legnagyobb hazai önkéntes nyugdíjpénztár, 264 ezer tagja van és 414 milliárd forintnyi vagyont kezel. A tagjai hatféle különböző kockázatosságú portfólió közül választhatnak. 

A 10 ezer forintos egységes havi tagdíj egyébként nem kiemelkedően magas a piacon. Ugyanennyit kell fizetni például az Aranykor és az Erste tagjainak, de vannak olyan pénztárak, amelyeknél ennél is magasabb az elvárt minimális befizetés. A Prémium 11 ezer forintban állapította meg a havi alapösszeget, a Honvéd Nyugdíjpénztárnál pedig minden évben a minimálbér 60 százalékát kell befizetni, ami jelenleg 13 340 forintra jön ki havonta. Az Alfánál (korábban Aegon) jelenleg 9 ezer forintos havi tagdíj van, az Allianznál és az MBH-nál 8 ezer forint az elvárás. Vannak persze olyan intézmények is, amelyeknél kisebb ez az összeg, a Budapestnél és a Pannóniánál például csak 6 ezer forint. Az később derül ki, hogy más pénztárak is emelnek-e a minimális havi tagdíjon, ha pedig igen, mikor és mennyivel.

Az átlagos befizetés sokkal nagyobb

A fizető tagságot ez az intézkedés vélhetően nem fogja kellemetlenül érinteni. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a tagok és a munkavállalók az idén az első félévben összesen 85.8 milliárd forintnyi tagdíjat fizettek be, ez tagonként átlagosan több mint 80 ezer forint, vagyis az átlagosan befizetett tagdíj 13,4 ezer forint körül van. Ráadásul a jegybank adatai szerint a pénztártagok csaknem fele egyáltalán nem fizet tagdíjat, így ez alapján a valóban fizető tagság átlagosan vállalt havi díja 25 ezer forint fölött lehet. 

A tagdíj nagyobbik része természetesen nem a pénztárhoz kerül, hanem a pénztártag egyéni számlájára, vagyis a díjemeléssel igazából a tagok a saját megtakarításaikat gyarapítják. Aki nem akarja vagy tudja a minimális tagdíjat befizetni, azt pedig az intézmények jellemzően nem büntetik, évekig megmaradnak a megtakarítások a pénztárakban. Sőt tíz év után - majd ezt követően háromévente - a tagok adó- és járulékmentesen felvehetik az összegyűlt hozamot, jövőre pedig akár a teljes összeget is, ha azt lakáscélra szeretnék felhasználni. A pontos részletekről itt olvashat. 

Jók a hozamok, és adóvisszatérítés is jár

Azok sem járnak rosszul, akik befizetnek. A pénztárak ugyanis az elmúlt évtizedekben jellemzően az inflációt meghaladó hozamot értek el, a portfóliók árfolyamai jelenleg is történelmi csúcson járnak, az idén is nagyon komoly esély van arra, hogy a hozamok több százalékponttal meghaladják majd az inflációt. 

Az év utolsó néhány hete különösen jó alkalom lehet az extra befizetésekre, hiszen a befizetett tagdíjakra a hozamon felül személyi jövedelemadó-kedvezmény is kapható, amelynek mértéke 20 százalék, maximum 150 ezer forint. A maximális adókedvezményt az kaphatja meg tehát, aki egy-egy adóévben legalább 750 ezer forintnyi befizetést teljesít.