A tavalyi rekordok után az idén is tovább emelkedett a nyugdíjpénztári alapok árfolyama. A hozamok bőven az infláció fölött alakultak az első kilenc hónapban, a nagyobb kockázatot vállaló portfóliók két számjegyű pluszban állnak.
Aki szeretné, jövőre a kormány tervei szerint kiveheti az önkéntes nyugdíjpénztárakból a megtakarítását, ha lakáscélra használja fel. Az már most látszik, hogy az eddig nyugdíjkiegészítésre gyűjtött pénzük ingatlanba fektetéséről egy olyan év után dönthetnek majd a tagok, amelyben a legtöbb pénztári portfólió kiválóan teljesít.
A legutolsó, szeptemberi inflációs adat már csak évi 3 százalék volt, és ennél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető portfólióadatok szerint a nyugdíjpénztárak kivétel nélkül magasabb hozamot értek el.
Kilenc hónap után a legalacsonyabb hozam az idén 4,28 százalékos, de van olyan önkéntes nyugdíjpénztári portfólió is, amelynek az árfolyama az év eleje óta 17,67 százalékot emelkedett, és sok nyugdíjpénztári alap történelmi csúcson áll. A magánnyugdíjpénztáraknál is jó a helyzet. Az összeolvadások után megmaradt két intézmény, a Budapest és a Horizont mindhárom portfóliója bőven az infláció fölött teljesít.
Nagyobb kockázat, magasabb hozam
A legjobban a magas részvényhányadot tartó nyugdíjalapok teljesítettek az idén. A listát az Allianz kockázatvállaló portfóliója vezeti 17,67 százalékos 9 havi teljesítménnyel, az OTP dinamikus alapja pedig 15,9 százalékot szedett magára - ez a két portfólió jóformán csak részvényekbe fekteti be a tagok pénzét. A szintén magas kockázatot vállaló Pannónia Gyémánt árfolyama 14,63 százalékot emelkedett január óta, és alig valamivel marad el ettől az Aranykor ESG alapja, amely 14,56 százalékos hozamot ért el. Ez utóbbi nyugdíjalap fenntartható cégek részvényeiből válogat, az ESG (environmental, social, government) rövidítés ugyanis a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontból fenntarthatóságra törekvő cégekre utal.
A magasabb, 40 százalék fölötti részvénykitettségű növekedési alapok hozama jellemzően 10 százalék fölött van az idén, a pénztártagok többségének megtakarítása viszont a közepesen kockázatos kiegyensúlyozott portfóliókba került, amelyek 25-40 százalék közötti arányban tartanak kockázatos eszközöket, például részvényeket. Két számjegyű hozamok ezeknél nincsenek ugyan, de nem lehet panasz a teljesítményükre, hiszen 9 hónap után általában 8-10 százalékos pluszban állnak. Az Aranykor Egyensúly alapja 9,84 százalékot emelkedett, és nem sokkal marad el ettől az ország legnagyobb nyugdíjportfóliója, az OTP kiegyensúlyozott alapja sem, amely 9,34 százalékot emelkedett.
A klasszikus alapoknál is van reálhozam
A legalacsonyabb hozam az idén a jellemzően döntő részben állampapírokat tartó klasszikus portfóliókban van. Az Aranykor ezúttal is megverte a mezőnyt, 8,82 százalékos hozamot ért el az alapja, a többi klasszikus portfólió 4,28-6,08 százalék között emelkedett.
Az árfolyam-emelkedés mérték attól is függ, mennyi hosszú és mennyi rövidebb lejáratú állampapírt vásároltak a pénztárak. Vannak olyan pénztárak, amelyeknél több alacsony kockázatú portfólió is van, az egyik a “klasszikus”, amely valamivel hosszabb állampapírokat tart, a másik pedig egy kimondottan kockázatmentes, pénzpiaci alap. Utóbbiak árfolyama kevésbé emelkedett az idén, de a reálhozam eddig mindenhol megvan.
A magánnyugdíjpénztárak is jó formában vannak
A harmadik negyedév végére két magánnyugdíjpénztár maradt a hazai piacon. A Szövetség a Horizontba olvadt be, a Budapest és az MKB Nyugdíjpénzár magán ága szintén összeolvadt az MBH-s fúziók után. A jegybanki adatok alapján a megmaradt két pénztár mindegyik portfóliója szépen teljesített. A magánnyugdíjpénztáraknál a növekedési alapok a legnagyobbak, a Budapestnél ennek az árfolyama 11,46, a Horizontnál 11,13 százalékot emelkedett.
A Horizont kiegyensúlyozott alapja 8,23 százalékos pluszban állt szeptember végén, a Budapesté csaknem 7 százalékosban, a Horizont klasszikus alapja 6,24, a Budapesté 4,65 százalékot emelkedett. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok számára különösen fontos, hogy a hozamok az infláció fölött alakuljanak, mivel ha vissza akarnak lépni az állami nyugdíjrendszerbe, hogy 100 százalékos állami nyugdíjat kapjanak, ezt a reálhozamot visszaigényelhetik.
A csúcs reálhozamok (jellemzően több millió forintosak) 2021 vége felé voltak, amikor az árfolyamok magasan jártak, az infláció viszont még nem szabadult el. Ezek a reálhozamok a magyarországi magas inflációban a következő években elégtek, lenullázódtak, de mostanában már ismét egyre nagyobb kifizetésekre számíthatnak a tagok.
