Egy éven át lakásvásárlásra is lehet majd használni a nyugdíjpénztári megtakarításokat. Az NGM azt reméli, 300 milliárd forint mozdul meg így a piacon. 

Nagyon jó és sikeres évük lesz az idén a pénztáraknak - mondta Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) miniszteri biztosa az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már bejelentette, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat lakhatási célra is felhasználhatóvá tennék. Ennek a tervezetét az érintett piaci szereplők számára már elküldték. 

Lakáscélra lehet felhasználni a tervezet szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat, az intézkedés egy évre szól, és az adókedvezmény mentes lesz a felső korláttól. Az NGM azt prognosztizálja, hogy 300 milliárd forint körüli összeg kerülhet a lakáspiacra, ami 60 milliós lakásárakkal és 15 százalékos önrésszel számolva 30 ezer körüli tranzakciót jelentene lakáshitelt vagy más forrásokat is bevonva. 

Alacsony a fogyasztás, hiába nőnek a reálbérek

2025-ben várhatók az új intézkedések, ezek a pénztárak számára kiemelt és kulcsfontosságú változások lesznek. A makrogazdasági helyzet inflációs oldalról rendben van. A pénztárak szempontjából ez kiszámíthatóbbá teszi a helyzetet. A másik fontos makrogazdasági aspektus a GDP változása. A Magyarországgal kapcsolatos gazdasági növekedési prognózisok folyamatosan lefelé változtak, az MNB már csak 1,0-1,8 százalék közötti bővülést vár. 

Ha a reálbérek nőnek, akkor a megtakarítások is emelkednek, ez kedvezhet a pénztáraknak, és 2024-ben a reálbér-bővülés bőven meghaladja a korábbi évek átlagát. A magyar háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük 84 százalékát fogyasztásra fordítják, ez az elmúlt évek legalacsonyabb száma, elmarad mind a régiós, mind az uniós átlagtól. Ennek hatása van a költségvetésre és a gazdasági növekedésre is. 

A régiós országokon belül GDP-arányosan nem rosszak a megtakarítási arányok Magyarországon. Más uniós országokhoz képest persze nagy a lemaradás. Ennek ellenére az NGM úgy látja, hogy nem a megtakarítás kevés, hanem bizonyos elemekben nagy mennyiségű megtakarítás van, más elemekben meg kevés. A hosszú távú öngondoskodás ideológiája Magyarországon még 30 év után sem rögzült, a háztartások nem akarnak a nyugdíjig megtakarítani. Ez nem is fog megváltozni - mondta Kovács Zsolt. 

A magyarok ingatlanban öngondoskodnak

A saját ingatlanban élők aránya 91 százalék Magyarországon, ami a negyedik legmagasabb arány az EU-ban. A hosszú távú öngondoskodás Magyarországon a lakásszerzés. Mindenki szeretne magának, a gyerekének és még az unokájának is saját tulajdonú lakást. A szabad pénzeszközöket is elsősorban lakásvásárlásra fordítanák a magyarok. A lakáspiaci tranzakciók száma is megugrott az elmúlt félévben, júliusban, augusztusban pedig további bővülés várható. 

A fogyasztással kapcsolatban is sokaknak a lakáscél jut az eszébe. Az öngondoskodás tehát létezik Magyarországon, de nem nyugdíjcélra, hanem ingatlanba fektetnének be az emberek. A befektetési alapokon belül is az ingatlanalapok kiemelkedően népszerűek Magyarországon. Mivel Magyarországon magas az óvatossági motívum, és eközben az ingatlanbefektetések kiemelkedően népszerűek, ezért olyan intézkedésben gondolkoznak, amely egyszerre oldja az óvatosságot és segíti a megtakarítási célok megvalósítását. 

A tagok egyébként is ingatlant vennének? 

A pénztárakból kevesebb, mint 1000 fő kért eddig járadékot, pedig évente 30 ezren mennek a pénztártagok közül nyugdíjba. A havi állami nyugdíjra mindenki számít, de a pénztáraktól senki sem számít havi kifizetésre - hangsúlyozta a miniszteri biztos. Ma egy önkéntes pénztárban nem kifejezetten nyugdíjcéllal takarítanak meg. Az ingatlanról viszont úgy gondolják a magyarok, hogy abból valami lesz, sokan kiadják az ingatlant, és ez a nyugdíjuk kiegészítése. 

Az NGM szeretné az időskori jövedelemtöbbletet és az ingatlanbirtoklást összhangba hozni. A pénztárak tavaly 80,9 milliárd forintot fizettek ki egyösszegű kifizetésként, emellett 30,5 milliárdot a várakozási idő letelte, de még a nyugdíjkorhatár előtt fizettek ki, további 26 milliárd forint fölötti egyéb kifizetés volt. Kovács Zsolt szerint ennek a jelentős része lakáscélt szolgált.