A járvány után fellendülő gazdaság újra előtérbe hozhatja a válság előtt észlelt, de a visszaesés során elhalványuló gazdasági trendeket, így például az erős budapesti ingatlanpiaci keresletet, a vidékről fővárosba költözők nagy számát. Milyen lehetőségei vannak azoknak, akik a vidéki megyeszékhelyekről költöznének Budapestre, és hogyan tudják a szükséges forrásokat előteremteni? A cikkben a fővárosba költözés pénzügyi szempontjait vizsgálták meg a Bank360 szakértői.
A pandémia során ugyan az alacsonyabb népességű települések is keresettek voltak az új otthonra vágyók körében, a járványkorlátozások feloldása után viszont a budapesti munkalehetőségek és széleskörű szolgáltatások jelentette csábítás ismét a fővárosba költözők nagy számát hozhatja el. Bár egyes fővárosi kerületekben csak kifejezetten drágán lehet lakáshoz jutni, néhány külső kerület még mindig relatíve olcsóbbnak számít. A vidékről felköltözők így még mindig találhatnak megfizethető ingatlant, de arra fel kell készülniük, hogy az eladott lakásukért kapott pénz a legtöbb esetben nem fedezi az újonnan vásárolt budapestit.
Nagy különbségek az ország megyeszékhelyei között
A használt lakások átlagára a KSH 2019-es adatai alapján Budapesten 36,1 millió forint volt. A megyeszékhelyeken mindenhol alacsonyabb az ára egy átlagos ingatlannak, vagyis nem elég a lakást eladni, a költözéshez mindenhol plusz forrást is igénybe kell venni. Abban azonban már nagy különbségek vannak, hogy mennyit is kell pontosan ráfizetni. Öt megyeszékhelyen kedvezőbb a helyzet: Debrecenben, Székesfehérváron, Győrben, Veszprémben és Kecskeméten az eladott lakást kevesebb, mint 15 millió forinttal kell csak kiegészíteni átlagosan a Budapestre költözéshez.
Ebben az öt városban kell tehát a legkevesebb plusz forrást bevonni, ami történhet akár lakáshitelből is. A Bank360 lakáshitel kalkulátora alapján 15 millió forintot 20 éves futamidőre már 3,8 százalékos THM mellett is fel lehet venni jövedelemérkeztetés mellett. A törlesztőrészlet így 88 786 forint, a visszafizetendő összeg pedig 21 315 240 forint.
A legtöbb megyeszékhelyről azonban kifejezetten nehéz Budapestre költözni. Egy salgótarjáni ingatlanért kapott pénzt még majdnem 29 millió forinttal kell kiegészíteni egy átlagos budapesti ingatlanhoz jutásért. Szintén kedvezőtlen a helyzet Miskolcon, Békéscsabán, Kaposváron és Szolnokon. Ezekben a városokban 20 millió forint feletti a különbség, amit plusz forrásból kellene fedezni.
Néhány olcsóbb kerületbe egyszerűbb költözni
A 36,1 millió forintos átlagárban benne van a belváros, a felkapott budai kerületek és az olcsóbb külvárosok is. Utóbbi esetén előfordul, hogy 25 millió forint alatt marad a használt lakások átlagára, ez Kőbányán, Pesterzsébeten és Csepelen van így. Vagyis egy Debrecenből vagy Székesfehérvárról úgy is fel lehet költözni, hogy még marad is az eladott lakás árából, feltéve, hogy egy olcsóbb budapesti környéket néztünk ki. A legtöbb budapesti kerületbe csak ráfizetéssel lehet költözni, és a megyeszékhelyek többségén a használt ingatlanok átlagára még a legolcsóbb budapesti lakástól is elmarad.
A gazdasági válság kicsit segített a költözésben
A vidékről Budapestre költözés már évek óta ráfizetéssel jár. A megyeszékhelyekről Budapestre költözők lehetőségei ugyanakkor valamelyest javulni látszanak, tavaly ugyanis a budapesti használt lakások ára 2,2 százalékkal csökkent éves szinten a KSH 2020-as előzetes adatai alapján, mindeközben a megyeszékhelyeken átlagosan 4,8 százalékos volt az árnövekedés. A dunántúli nagyvárosokban 5–7 százalékkal, Kelet-Magyarországon 2–4 százalékkal nőtt a használt lakások átlagára, tehát mindegyik megyeszékhely valamivel közelebb került a budapesti árszinthez, még ha nem is azonos mértékben.
Összességében a vidéki használt lakások majdnem 20 milliós átlagára még nagyjából 15 millió forinttal maradt el az átlagos fővárosi ingatlantól. A különbség ugyanakkor az elmúlt években most a legkisebb.