Az MNB kamatemelési ciklusa tovább folytatódik, a nyári hónapok után szeptemberben már negyedszerre emelkedett az alapkamat, ez pedig az elsők között a változó kamatozású hitelek törlesztőrészlet-emelkedésében érezteti hatását. A kedvezőtlen folyamat alól a moratóriumos hitelek sem kivételek, hiszen csak a program miatt nem emelkedhet a törlesztőrészlet, a kamatrögzítés hiánya ugyanúgy növeli a havi terhet.
A jegybank a nyári hónapokban összesen 90 bázisponttal emelte az alapkamatot, szeptemberben pedig további folytatta a szigorítást, bár ekkor már csak 15 bázisponttal, de a négy kamatemelés ezzel együtt is már 1,65 százalékos értéket jelent a legfontosabb hazai pénzügyi ráta esetében.
Bár eddig úgy tűnik, hogy a bankok csak fokozatosan érvényesítik ezt a drágulást az új ajánlatoknál, a már meglévő rövid kamatperiódusú hiteleknél nem érdemes hasonlóban reménykedni. A referenciakamat változását követő kamatforduló ugyanis mindenképp a törlesztőrészlet emelkedését hozza el.
A fizetési moratóriumban lévő hitelek esetén is ez a helyzet, a különbség csupán annyi, hogy mivel sem tőkét, sem kamatot nem kellett fizetni a program alatt, ez eddig nem derült ki, vagy csupán a moratóriumos kamatokról tájékoztató banki kimutatásokból. Október 31-től azonban véget ér az általános törlesztési moratórium: aki nem tartozik a rászoruló csoportokba és így nem hosszabbíthat, szembesülni fog a másfél évig rejtve maradt törlesztőrészlet emelkedéssel.
Elérheti a 7 ezer forintot a törlesztőrészlet növekedése
A nem fixált jelzáloghitelek tehát a fordulónapot követően azonnal reagálnak a BUBOR referenciakamat emelkedésére, ami a banki működést lehetővé tevő kamatfelárhoz adódik hozzá. Ezt a banki költséget és nyereséget fedező kamatfelárat 3 százaléknak feltételezték a Bank360 szakértői. Az egyre növekvő referenciakamat pedig erre a kamatszintre rakódik rá, ami az elmúlt évektől eltérően egyre jelentősebb költséget okoz a hiteltörlesztőknek.
Lássunk két példát. Ha most szeptemberben volt a változó kamatozású hitel kamatfordulója, a hat hónapos BUBOR értéke már 1,66 százalékkal rakódik rá a kamatfelárra. Ha 2020 februárjában, a moratórium elején még 5 millió forint volt hátra az adósságból 7 éves hátralévő futamidő mellett, és egészen október 31-ig részt vesz az adós a programban, már 69 856 forintot, közel 70 ezret kell fizetnie novembertől. Tavaly februárban ugyanakkor még csak 66 677 forintot tett ki a havi törlesztőrészlet összege, vagyis körülbelül 3 ezer forinttal magasabb havi törlesztőrészletre számíthat, miután kilépett a moratóriumból.
Nagyobb mértékben is emelkedhet a törlesztőrészlet, ha a hátralévő adósság magasabb összeget tett ki, vagy ha a kamatfordulója ennél ritkábban, csak egyévenként esedékes. Szeptemberi kamatforduló esetén a 12 havi BUBOR ugyanis már 1,86 százalékra nőtt. Ha a moratórium elején a fennálló adósság tízmillió forintot tett ki, még tizenkét éves hátralévő futamidővel, az új törlesztő októbertől már 91 738 forintra emelkedik, jócskán meghaladva a moratórium előtt utoljára törlesztett 84 479 forintot. A 8,6 százalékos emelkedés így már magasabb terhet jelent, 7 260 forinttal növekedett ugyanis a törlesztőrészlet.
Egyre magasabb a BUBOR
A sorozatban már negyedik kamatemeléssel járó szigorítási ciklus mindegyik lépés után azonnali hatást gyakorolt a BUBOR értékére. A változó kamatozású hitelek kamatfordulójánál az előző hónap utolsó munkanapja előtti második munkanapon érvényes BUBOR érték számít, ez csupán néhány nappal haladja meg a kamatdöntő ülések időpontját, vagyis a drágulás rögtön jelentkezik. Így például a szeptemberi kamatdöntés utáni napon is már 3-5 bázisponttal magasabb értéket mutatott a BUBOR, az emelkedés nagyobb része pedig már a kamatemelés előtt is jelen volt, vagyis a következő hónapra vonatkozó kamatforduló már legalább 10 bázisponttal magasabb értéket fog mutatni.
Ez a nyár alatt már 80-90 bázispontos emelkedést jelentett májushoz képest, a moratórium eleje óta pedig már jóval 1 százalék felett jár a mutató emelkedése az egyes lejáratok esetén, a 12 havi BUBOR pedig már közel másfél százalékkal emelkedett. Ez a megnövekedett referenciamutató okozza a moratóriumos hitelek nagymértékű törlesztő-emelkedését a változó kamatozású hitelek esetében, amivel novemberben már szembesülhetnek azok, akik nem tartoznak a rászoruló csoportokba, vagy nem hosszabbították meg a moratóriumot.
