Több mint 2000 pénzügyi cég és ötezernél is több szakember vett részt idén Amszterdamban június elején a Money20/20 hatalmas fintech ünnepén, ahol szakma krémje mutatta be, hogyan is alakulnak majd a pénzügyeink az innovatív technológiákkal átitatott jövőben.
Az idei európai konferencián olyan legendás elmék adtak elő, mint az Apple társalapítója, Steve Wozniak, vagy a Klarna alapítója, Sebastian Siemiatkowski, Ralph Hamers, aki az ING Group ügyvezető igazgatója, de említhetnénk Carlos Torres Vilat, a BBVA CEO-ját is. Az érdeklődök rajtuk kívül még nagyjából 500 másik előadótól hallhattak a pénzügyeink jövőjét meghatározó technológiákról és azok felhasználásról, startupokról, sikeres együttműködésekről és kihívásokról.
A Bank360 is kint volt az eseményen, hogy megnézzük, mit tartogatnak bankok az ügyfeleknek, milyen forradalmi újításokra számíthatunk. A jövő főbb irányvonalai ezek lesznek:
Mesterséges Intelligencia – tényleg elpusztít?
Szinte minden a mesterséges intelligenciáról szól mostanában, így nem csoda, hogy a pénzügyi cégek is érdeklődve tekintenek a technológiára. Egyelőre azonban – ahogy az a blockchainnel és kriptopénzekkel is tapasztalhatjuk – csak találgatnak a szakemberek, hogy milyen hatással lesz a társadalomra, a fizetési szokásainkra egy gondolkodó gép. Erre még az Apple társalapítója, Steve Wozniak sem tudott választ adni. Mindazonáltal elmondta, hogy hisz a technológiában, és nagyszerű dolgokra lehetünk képesek egy olyan robottal, amely a saját hibáiból képes tanulni. Az egykori Apple-vezér számára is kissé ijesztő, hogy a mesterséges intelligencia előbb-utóbb túlszárnyalja majd az embert, viszont a megfelelő morális és etikai ismeretek megszerzése után nem kell túlságosan aggódnunk a gépek lázadása miatt. A legtöbb előadó szerint a mesterséges intelligencia a banki csalások felismerésében lehet majd nagy segítség, azonban még sok fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy élesben is bevethető technológia legyen. A felderítésben a gépi tanulás elengedhetetlen lesz, hiszen így szűrhető ki az eddigi ügyfélviselkedéstől eltérő tranzaktálások.
Open Banking – a nyitott platformoké a jövő
Az egyik legnagyobb kihívás a bankok számára, hogy a rugalmas és innovatív fintech startupok ne falják fel előlük a piacot. Ezt elkerülvén (és persze a PSD2 miatt) a nagy pénzintézetek is egyre másra jelentették be, hogy megnyitják rendszereiket, amelyen keresztül külső, ellenőrzött applikációkat használhatnak az ügyfelek. Ez alapjaiban változtatja meg a felállást, hiszen korábban a startupokra még ellenfélként tekintettek a hagyományos pénzintézetek, azonban az előadások elsöprő többségéből az a tanulság szűrhető le, hogy a két fél elkezdett egymás felé közeledni. A bankok célja az életben maradás hosszú távon, míg a fintechek a piacszerzésben érdekeltek. „Ha valóban sikeres akarsz lenni, nyitottá kell válnod. Nyitottá a fogyasztók és beszállítók felé. A hitelességhez ez a nyitottság kell, hogy befogadj olyan szolgáltatásokat is, amelyek a versenytársaidtól érkeznek” – mondta el keynote előadásában az ING vezetője, Ralph Hamers, aki szerint azon sem kell meglepődni, ha ezek a kívülről érkező szolgáltatások sokkal jobbak lesznek, mint a saját termékeik.
Big Data – az rendben van, hogy van, de mire használjuk?
Hiába van a köztudatban a Big Data, azaz a nagy adat már évek óta, sok esetben még mindig küszködnek a pénzügyi cégek azzal, hogyan is érdemes hozzányúlni ehhez az óriási információs kincsesbányához. Pedig az elhangzottak alapján az adat az új olaj, vagy talán még értékesebb is lesz annál. A mostani implikációk középpontjában a magánszféra védelme és az ügyfélélmény növelése került. A bankok ebből a szempontból előnyből indulnak a startupokkal szemben, hiszen évtizedekre visszanyúlóan rendelkeznek ügyféladatokkal, amelyeket felhasználva még jobb és még inkább személyre szabott szolgáltatásokat nyújthatnak majd. Andy Maguire a HSBC-től úgy véli, hogy még a nagy adat elemzésével sem lehet egyelőre elég pontosan meghatározni, hogy mi a megfelelő termékfejlesztési irány, szerinte a jövőben még pontosabb becslésekre lesz szükség, ha nem akarjuk, hogy a fogyasztók elpártoljanak a banktól.
Privacy – mi lesz a magánszférával?
A nagy adat automatikusan hozza magával a kérdést: hogyan kell kezelni az ügyfelek adatait a jövőben? Hogyan biztosítható az etikus eljárás? A BBVA ügyvezetője, Carlos Torres Vila szerint a fontos kérdés az, hogy ezt az adathalmazt értékteremtésre és lehetőségek kiaknázására használják-e fel a bankok. A bankvezető szerint az ügyféladatok igazi értéke nem a meglétükben rejlik, hanem abban, ahogyan a pénzintézetek feldolgozzák. Ugyanakkor fontos, hogy az ügyfelek azt érezzék, hogy jó kezekben vannak a személyes adataik. Torres Vila elmondta: a BBVA hisz abban, hogy az információ felett az ügyfél rendelkezik, és a pénzintézet mindent meg is tesz azért, hogy ez így legyen. „Hisszük, hogy a magánszférához való jog alapvető emberi jog és egy szolgáltatásnak sem lehet az ára az adatod” – mondta. Kiemelte, hogy ennek fontosságát az európai szabályozó szervek is felismerték, amikor megalkották a PSD2-t és a GDPR-t.
Biometrika – az ujjlenyomat már kevés
Szintén a személyes adatok kapcsán került középpontba a biomterika is, amelynek egyre több elemét ültetik át a pénzintézetek az azonosítási és az autentikációs folyamatokba, hogy biztonságosabb bankolást biztosítsanak a folyamatosan fejlődő kíberbűnözéssel szemben. Az egyik legnagyobb kihívást a személyes adatok ellopása jelenti, hiszen a tolvajok mindenhez hozzáférhetnek a jelszavaink és a rólunk szóló információk birtokában. A védekezés egyik gyakorlati kivitelezése például a konferencián is bemutatott ujjlenyomattal ellátott bankkártya, más néven okoskártya, amellyel kényelmesebben azonosíthatjuk magunkat, mintha jelszavakat pötyögnénk be. A korábbi technológiák – mágnescsík, chipkártya - eddig a kártyakibocsátóktól jöttek, most először azonban az új azonosítási és fizetési módok kívülről érkeznek. De hogyan akadályozzák meg, hogy ugyanezeket az adatokat ne lopják el a hackerek? Nos, a legfrissebb trend szerint ezeket a biometrikus adatokat kizárólag a készülékeken tartják majd, akár bankkártyáról, mobiltelefonról, vagy bármilyen eszközről legyen szó, így ahhoz, hogy hozzájussanak, magát a hardvert kell ellopni.