A kormány, az MNB és a szektor is aggódik az önkéntes nyugdíjpénztárak jövője miatt. A tagok egyre idősebbek, a fiatalok nem lépnek be. Ha nem lesz változás, komoly kockázatokkal néznek szembe ezek az intézmények. 

Öregedő tagság, elinflálódott adókedvezmények - egyebek mellett ezekkel a kihívásokkal néznek szembe az önkéntes nyugdíjpénztárak a pénztárszövetség (ÖPOSZ) konferenciáján elhangzottak alapján. Több embert kellene behúzni a pénztári szektorba, hogy megállítsák a nyugdíjpénztári tagság elöregedését - mondta Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) miniszteri biztosa. 

Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy várhatóan 2030-2032 körül egyre feszültebbé válik a nyugdíjpénztári rendszer. A tavalyi negatív hozamok láttán nőtt a kifizetések összege, de az idén már emelkednek az árfolyamok. A magas inflációval viszont egyelőre nem veszi fel a versenyt a hozam, reálértéken még alacsonyabb a pénztárak vagyona, mint 2021-ben volt. 

Egyre öregebbek a pénztártagok

Problémát jelent, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagság egyre idősebb, jelenleg a 60 év feletti tagságnál van a pénztári vagyon 28 százaléka, és ez az arány évről évre növekszik. 2032-re várhatóan a pénztártagok negyede 60 év fölötti lesz. A 45 év alatti pénztártagok száma folyamatosan csökken, az intézmények nem képesek megszólítani a fiatalabb generációt. A pályakezdő – 16–29 éves – pénztártagok részaránya nem éri el a 7 százalékot. Mivel új tagok alig lépnek be, tíz év múlva a jelenleg 1,1 millió körüli pénztári taglétszám 850 ezer alá eshet. 

A tagdíjat fizető tagok aránya 52-53 százalék körül van csupán, és az első félévben a kifizetések volumene meghaladta a tagdíjbevételekét - ismertette Szeniczey Gergő. A tagdíjbevételek mennyisége ugyan valamelyest növekedett, de ennek mértéke elmaradt a reálbérek emelkedésének vagy az inflációnak az ütemétől. 

A munkáltatókat kellene ösztönözni

A problémák megoldása a munkáltatók pénztári befizetéseinek az ösztönzése lenne - mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke. 2019 óta a munkáltatói befizetések bérként adóznak, ez jelentősen csökkentette a hozzájárulásukat a tagok öngondoskodásához. Jelenleg a nyugdíjpénztári tagok átlagos életkora 48 év, az új belépők átlagosan 40 évesek. Az aktívan fizető tagok aránya nagyon lassan, de növekszik, a negatív hozamok miatt pedig magyarázkodni kell a tagoknak, akik nehezen értik meg, mi történt a befektetésükkel. 

Hogy javuljon a helyzet az ÖPOSZ azt szeretné elérni, ha a munkáltatók befizetéseit több kedvezménnyel ösztönöznék, de a kötelező munkáltatói befizetést is elképzelhetőnek tartják. A szövetség azzal sem ért egyet, hogy a munkavállalók által elérhető adókedvezmény összege immár kilenc éve nem változott, 20 százalék, legfeljebb 150 ezer forint évente. Azt javasolják, ezt minden évben a minimálbér emelkedéséhez igazítva növeljék, vagy pedig adjanak nagyobb adókedvezményt a gyereket vállaló öngondoskodóknak. 2 gyerek után legyen például 200 ezer, 3 gyerek után pedig 250 ezer forint a maximálisan visszaigényelhető személyi jövedelemadó.