Már induláskor akkora bért szeretnének kapni a pályakezdők, aminek a nettója az szja-kedvezményük miatt magasabb, mint a jelenlegi átlagos medián bér, az az összeg, amit egy átlagos dolgozó hazavisz havonta.
A versenyképes fizetés kulcsfontosságú a pályakezdő fiatalok számára a munkahely választás során, nem tartanak attól, hogy nem sikerül a végzettségüknek megfelelő pozíciót találni, és elsősorban Facebookon, illetve a munkaadók weboldalain tájékozódnak, amikor állást keresnek – ez derült ki a Work Force HR szolgáltató megbízásából készült Pályakezdő Indexből.
A kutatás szerint a 18-25 év közötti fiatalok alig több mint harminc százaléka érné be havi 350 ezer forint, vagy az alatti bruttó fizetéssel, mintegy 60 százalékuknak ennél magasabb a bérigénye, 10 százalékuk pedig nem tudta megmondani, hogy mennyit szeretne keresni.
Közel 27 százalékuk 350 és 450 ezer forint közötti bért szeretne, de 10 százalék fölött van azok aránya is, akik 600-800 ezer forintos fizetést is reálisnak tartanak. A válaszadó pályakezdők 2,7 százaléka már az induláskor milliós fizetésben gondolkodnak.
A 350 ezer forintos bruttó fizetésnek a 25 év alattiak szja-mentességét beszámítva a Bank360.hu bérkalkulátora szerint 285 250 forint a nettója. Ez a nettó jövedelem magasabb, mint a májusi átlagos nettó mediánbér, ami 276 000 forint volt. Ez számít egy átlagos magyar munkavállaló jövedelmének, hiszen a mediánbér azoknak a jövedelme, akik a fizetési listában középen vannak. (A statisztikai átlagbér az összes bér elosztva a munkavállalók számával.)
Az átlagos mediánbérhez egy nem 25 év alatti munkavállalónak májusban bruttó 397 900 forintos mediánbér kellett, tehát ha a pályakezdők elmúlnak (vagy már elmúltak) 25 évesek, ekkora bruttó bérre lesz szükség a 276 ezer forintos nettóhoz is. Egy 25 év alatti pályakezdő 450 ezer forintos bruttó bérből 364 305 forint nettót kap, ami magasabb a májusi 342 ezer forintos nettó átlagbérnél.
A pályakezdőknek a versenyképes fizetés az elsődleges szempont, amikor munkahelyet választanak. Ezt a rugalmas munkaidő, illetve a nyitott és támogató vezetők követik, de a befogadó csapat és az előrelépés lehetősége is ott szerepel a legfontosabb tényezők között.
A 8 általánossal rendelkező válaszadóknál a rugalmas munkaidő még a versenyképes fizetésnél is fontosabb, a szakmunkásoknál pedig a támogató vezetők és csapat, valamint a munkahely jó megközelíthetősége is a bérnél előrébb került a szempontok között.
Az érettségizettek körében a valódi, kihívást jelentő feladatok és a cég hírneve is a döntést befolyásoló legfontosabb tényezők között szerepel, míg a felsőfokú végzettségűeknél a fizetés az elsődleges szempont, amit a nyitott és támogató vezetők és a rugalmas munkaidő követnek.
A fiatalok többsége meglehetősen magabiztos, ha arról van szó, hogy sikerül-e a képzettségének megfelelő munkahelyet találni, és eleget tenni a vezetők elvárásainak. Az elhelyezkedés kapcsán közel 70 százalékuk jelezte, hogy nem tartja nehéznek a számára megfelelő munkahely megtalálását, míg valamivel több mint 60 százalékuk úgy érzi, nem jelent majd túl komoly feladatot, hogy megfeleljen a munkáltatói elvárásoknak.
A fiatalok jelentős része azzal számol, hogy hosszabb időt tölt el egy-egy helyen. A kutatás során a válaszadók 45,4 százaléka jelezte, hogy öt évre vagy annál hosszabb időre tervez egy munkahelyen. Mindössze 10 százalék körül volt azok aránya, akik 1-2 év után váltanának. Igaz, ebben a kérdésben sokan bizonytalanok, hiszen közel 29 százalék nem tudott érdemi választ adni rá.
Ambícióban nincs hiány, ha a pályakezdőkről van szó, 78,7 százalékuk szeretne idővel magasabb pozícióba kerülni és valamivel 43 százalék fölött van azok aránya, akik úgy érzik, erre két éven belül reális lehetőségük van. Több mint 45 százalék pedig 3-5 éven belül számít arra, hogy feljebb léphet a ranglétrán.
A munkaadóknak érdemes azzal is tisztában lenniük, hogyan tudják elérni a munkahelyet kereső fiatalokat. A Work Force felmérése szerint erre a legjobb felület a Facebook, a válaszadók 60 százaléka ott keres állást. A második legnépszerűbb platformot a munkáltatók saját digitális felületei jelentik (35,4 százalék tájékozódik ezeken), a személyes megkeresést pedig a válaszadók 25,3 százaléka jelölte meg. A fiatalok valamivel kevesebb mint negyede használja a HR szolgáltatók portáljait, és 21 százalék körül van azok aránya, akik a munkaügyi központok által kínált lehetőségeket is megnézik. (Ennél a kérdésnél egy válaszadó több választ is megjelölhetett.)
