A tegnap előtti választási eredmények hatására rövid időn belül a 365-ös szint alá erősödött a forint az euróval szemben, amire évek óta nem volt példa. Az árfolyam ilyen jellegű, gyors erősödése viszonylag ritkán fordul elő, a magyar háztartások az elmúlt másfél évtizedben leginkább a forint lassú, de folyamatos gyengüléséhez szokhattak hozzá. De pontosan hogyan is alakult a forint-euró árfolyam az elmúlt években, és hogyan érinti mindez a hétköznapokat?
A 2010 utáni időszakban a forint összességében gyengülő trendet mutatott, de az évek során több olyan hullámra is sor került, amikor a magyar fizetőeszköz rövid időn belül jelentős mértékben is gyengült az euróval szemben. A 2010-es évek közepéig a forint gyengülését leginkább a 2008-2009-es válság utóhatásaival magyarázhatjuk, de természetesen ekkor már a 2010 tavaszán hatalomba kerülő új kormányzat gazdaságpolitikai döntései is éreztették a hatásukat. A szóban forgó időszak első jelentősebb forintgyengülésre 2011 őszén kezdődött, amikor is néhány hét leforgása alatt a 310-es szint fölé gyengült a magyar fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama.
Bár ez a mából visszanézve még egy igen erős forintnak tűnik, érdemes hozzátenni, hogy 2011 nyaráig még 270 forintot sem kértek el egyetlen euróért, így a 310-es szint akkor jelentős gyengülés volt. A szakértők egyébként az akkori gyengülést a befektetői hangulat romlásával magyarázták, amit elsősorban az eurózóna mélyülő adósságválsága okozott. A kérdéses időszakban tovább rontotta a helyzetet, hogy Európában és az Egyesült Államokban is lassult a gazdaság, illetve már ekkoriban is gyakran kritikaként felmerült, hogy a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlan (ún. unortodox gazdaságpolitika, szektoriális intézkedések, különadók, szabályozói környezet átalakítása). Ekkoriban zajlott a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos diskurzus is, ami szintén aggodalmakat keltett a befektetők körében.
Ekkoriban még az is felmerült, hogy a magyar állam néhány éven belül csődbe mehet, így 2011 végén a kormány is békülékenyebb hangnemre váltott, és az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is tárgyalásokba kezdett. A 2012-es év elejére a görög adósságválság közvetlen veszélye is elhárulni látszott, így a forint árfolyama is vissza tudott erősödni a 300-as szint alá.
Lassú, de folyamatos gyengülés, majd összeomlás
A 2010-es évek közepétől lassan, de lényegében folyamatosan gyengült a forint az európai fizetőeszközzel szemben. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a magyar gazdaságpolitika – kihasználva az egész világot jellemző konjunktúrát – növekedés-orientált volt, és a jegybank sem törekedett a forint árfolyamának egy adott szinten tartására. Ezekben az években a fogyasztás is élénkült, így a megnövekedett import tovább gyengítette a forint árfolyamát. A magyar fizetőeszköz így az előző évtized közepén örökre (?) búcsút vett a 300-as szinttől, és utána évekig a 310 forintos szint körül mozgott.
Ez a gyengülő folyamat 2018 tavaszától felgyorsult, így a következő két évben – a covid-járványig – a forint már a 320-340 forint közötti sávban mozgott. Ennek ellenére még itt is egy relatíve lassú gyengülés volt látható, ám ez a trend a covid-járvány kezdetén megtört – a 2020 márciusában Magyarországot is elérő járvány hatására rövid időn belül a 360-as szint fölé gyengült az árfolyam. A következő szűk két évben már ebben a 350-370-es sávban mozgott a magyar fizetőeszköz, majd jött az újabb sokk, amikor 2022. február végén Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. A forint már 2022 márciusának elejére a 390-es szint fölé gyengült, majd az év közepére kibontakozó energiaválság nyomán hamarosan már 420 forintnál is többet kellett adni egyetlen euróért. A történelmi mélypont 2022. október 12-én érkezett el, amikor is 431,5 forintot kértek egy euróért.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ekkor jelentősen, 13%-ra emelte az alapkamatot, illetve 18%-ra az irányadó kamatot. Ennek, valamint az energiaválság lecsengésének hatására a forint fokozatosan tudott erősödni az euróval szemben, így 2023 nyarán átmenetileg ismét előfordult, hogy a 370-es szint alá erősödött a magyar fizetőeszköz. Ekkor azonban ismét kedvezőtlenül alakultak a dolgok – 2023 közepe és 2024 decembere között a forint ismét folyamatosan gyengült, újra elérve a 410 forint körüli szintet. Ez a folyamat is több tényezővel magyarázható – a továbbra is meglévő nemzetközi nehézségek mellett a magyar gazdaság is tartósan gyengélkedett, továbbá a magyar kormány és az Európai Unió közötti viszony elmérgesedésével az uniós források is csak akadozva érkeztek Magyarországra.
A tavalyi év elejétől kezdve azonban ismét a forint fokozatos erősödése figyelhető meg. Míg 2025 januárjában még 410 forintnál is többet kellett adni egyetlen euróért, addig 2026 első heteiben már a 380-as szint alatt is járt az árfolyam. Ezt a szakértők többek között a magyar inflációs kilátások mérséklődésével, a magasan tartott jegybanki alapkamattal, illetve az év második felétől a kereskedelmi háború miatti bizonytalanság megszűnésével magyarázták.
Gyors erősödés 2026 áprilisában
A 2026. áprilisi választások hatására a forint évek óta nem látott mértékben erősödött, a választás másnapján a 365-ös szint alá is benézett az árfolyam. Mindez leginkább azzal magyarázható, hogy a piaci szereplők gyakran előre beárazzák a várt politikai változásokat. A hamarosan felálló új kormánytól azt várják, hogy rendezi Magyarország viszonyát az Európai Unióval, ami a befagyott uniós források várható felszabadításával csökkentheti a magyar költségvetési kockázatokat, illetve általánosságban is kiszámíthatóbb környezetet várnak a jövőben. Mindez pedig a magyar fizetőeszköz erősödését okozta, méghozzá igen gyors ütemben.
Ez egyébként nem minden választást követően volt így. Tizenhat évvel ezelőtt az akkor még kétfordulós választási rendszerben csupán az első fordulót (2010. április 11.) követte némi erősödés, ám a második forduló után (2010. április 25.) már nem történt ilyesmi. Az Investing.com historikus adatai szerint a 2010-es választások első fordulóját követő pár napban a forint-euró árfolyam a 266,7-es szintről rövid időre 262,2-re erősödött, ami megközelítőleg 1,4%-os erősödést jelentett, szemben a mostani ~3,3%-kal. A második forduló után viszont a 262,9-es szintről már csak 262,8-ra erősödött a forint (~0,05%). A következő napokban azonban még gyengült is a forint, 2010. április 27-én például már közel 269 forintot kértek egy euróért.
Nem követte jelentősebb árfolyammozgás a 2014. április 6-i országgyűlési választásokat sem - a korábban 305,1-es szint a választások másnapján csupán 306-ra módosult (~0,3%). A 2018. április 8-i választások után az előtte 312,3-as árfolyam 311,2-ra erősödött (~0,4%), ami a 2014-eshez hasonló arányú változásnak minősült. Négy évvel ezelőtt, 2022. április 3-a után pedig 368,8-ra változott a forint euróhoz viszonyított árfolyama a választások előtti 367,6-os szintről (~0,3%).
Mit érez ebből az átlagember?
Sokan gondolják úgy, hogy a forint euróhoz viszonyított árfolyama csak akkor érinti őket, amikor éppen külföldre utaznak, hiszen a külföldi vásárlásaik akár lényegesen drágábbá válnak, amennyiben éppen gyenge a forint. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, hiszen a különböző árukért, szolgáltatásokért akkor is többet vagyunk kénytelenek fizetni, ha azt külföldről importálják Magyarországra, vagy ha egy külföldi szolgáltatótól vásárolunk valamilyen szolgáltatást. Ilyenkor nem kell elhagynunk nemhogy az országot, de akár a saját lakásunkat sem, forintban kifejezve mégis többet kell fizetnünk.
Éppen a fentiek miatt a gyengülő forint képes felerősíteni a hazai inflációt is, ami megint csak a saját fizetőeszköz vásárlóerejének csökkenéséhez vezet. Az infláció letörése érdekében a jegybank a kamatkörnyezet növelésével reagálhat, ez azonban drágítja a hiteleket, illetve azok havi törlesztőrészleteit is. Bár ennek pozitív oldalaként megemlíthető, hogy cserébe a megtakarítások, befektetések nagyobb hozamot képesek termelni, ugyanakkor ennek a nyereségnek egy részét elviszi, hogy a hazai valutában tartott megtakarítások külföldi vásárlóereje csökken.
Ha pedig az állam finanszírozási költségei a magas kamatkörnyezet miatt nőnek, úgy az államnak is többet kell fizetnie az adósságai után, ami hosszabb távon hatással lehet a közszolgáltatásokra vagy az adópolitikára is, szélsőséges esetben pedig államcsőd is lehet a történet vége.
Annyira azért nem rossz a helyzet
A gyenge hazai fizetőeszköznek tehát számos negatívuma van. Ugyanakkor az is igaz, hogy az igazán nagy problémát az jelenti, ha egy fizetőeszköz rövid időn belül, gyakran produkál jelentős mértékű árfolyamingadozásokat. Ez a gazdasági szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a játékszabályokat, hiszen nem tudnak tervezni arra vonatkozólag, hogy mégis milyen árfolyamon képesek importálni vagy éppen exportálni.
Bár a 2020 óta eltelt időszakban a forint árfolyama időnként produkált jelentős eséseket, összességében viszonylag kiegyensúlyozottnak mondható a magyar deviza mozgása. A forint euróhoz viszonyított jelenlegi árfolyama mintegy 37,9%-kal gyengébb a 2010 januári szinthez képest, ami ugyan nem kevés, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez mindössze évi átlag ~2%-os gyengülést jelent, ami nem különösebben magas.
