December 15-én vált hatályossá az Európai Tanács márciusban elfogadott rendelete, amely a határokon átnyúló, nemzetközi eurós kifizetések díját egységesítette. Összefoglaltuk, miért jó ez nekünk.
Mit mond a rendelet?
Röviden összefoglalva, azt hogy ne csak az eurós országok között legyenek egységesek a tranzakciós költségek, hanem az Európai Unió Egész területén. Az eurót használó országok között már 2001-ben megvalósult az egységes díjszabás, legfeljebb 50 000 eurós összeghatárig. Ez a SEPA, az egységes eurófizetési térség egyik nagy előnye. 2008-ban már megerősítették ezeket a törekvéseket, és biztosították a belföldi díjak szintjét, de arra 2019. december 15-ig kellett várni, hogy az egész EU területén az egységes díjszabás legyen irányadó.
A következő tranzakciókat érinti a márciusban elfogadott rendelet:
-
nemzetközi utalások,
-
nemzetközi elektronikus fizetési műveletek.
A csekkes fizetéseknél továbbra is mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni, ugyanis erre a fizetési módra nem vonatkozik a módosítás. Az utalásoknál akkor is díjegyezőség van, ha papíralapon vagy készpénzben kezdeményezték azokat - a lényeg, hogy a feldolgozás elektronikus formában történjen.
A tagállamok szükség esetén arra is kötelezhetik a bankokat, hogy ugyanazt a díjat alkalmazzák az Unión belül másik országba irányuló utalásokra és az adott országon belül euróban történő utalásra is.
Mely díjakra vonatkozik az díjegységesítés?
Az adott fizetési művelethez tartozó közvetett és közvetlen díjakra. Az egységesítés azt jelenti röviden, hogy az Európai Unión belül külföldre tartó euró-átutalások után felszámolt banki díj nem térhet el a belföldi, hazai pénznemben történő utalás utáni díjtól - erre vonatkozik az úgynevezett "egységes díjak" szabály. Melyek ezek a díjtételek?
-
Szerződéshez kapcsolódó díjak (kivéve a pénzváltás díját),
-
állandó fizetési megbízás adásakor felszámolt díj,
-
fizetéses, terhelési vagy hitelkártya használat díja.
Tehát ha eurót utalunk külföldre, vagy külföldről utalunk eurót Magyarországra, esetleg egy út során van szükségünk készpénzre és eurót vennénk ki egy automatából - mindezt már olcsóbban tehetjük meg, mint egy héttel ezelőtt.
A díjak egységesítése szükségessé teszi a szolgáltatások egységes kategorizálását is, hiszen a határokon átnyúló fizetési műveleteknek meg kell egyezniük a belföldi fizetési művelet meghatározásával.
Drágán váltja a bankod a devizát? Tudni fogsz róla!
A rendelet a váltási díjakkal kapcsolatos tájékoztatásra is kitér. Az új szabályozás szerint a bankoknak minden tranzakciónál tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, hogy mennyi lesz az euro átváltás díja a helyi pénznemben és a bankszámla pénznemében. A tájékoztatás SMS-ben, e-mailben vagy a netbankon keresztül történik, és ezért nem számíthat fel plusz díjat a bank.
Kiket érint a változás?
Elsősorban azok veszik majd észre a változást, akik euróban is tranzaktálnak, illetve gyakran használják az EU-n belül a bankkártyájukat. Nem feltétlenül csak a kontinensen ingázó üzletemberekre kell gondolni: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint több mint 100 ezer magyar dolgozik külföldön, nagy részük az eurózónában, tehát jó eséllyel euróban keresik a kenyérre valót. Eddig nem volt olcsó mulatság, ha szerettek volna hazautalni, december 15. után viszont olcsóbban tehetik ezt meg a külföldön dolgozó honfitársaink.
A rendelet egy olyan valós problémára jelentett megoldást, amire egyébként már több pénzügyi vállalkozás is épült: a TransferWise és a Revolut is a magas nemzetközi banki díjakat váltja ki a saját szolgáltatásával.
