A lakásárak is az egekbe emelkedtek az elmúlt években, de van egy olyan ingatlanfajta, ami bő egy évtized alatt megháromszorozta az értékét: a termőföld.
Szinte nem tudott mellényúlni az, aki az elmúlt évtizedben házba, lakásba vagy telekbe fektette a pénzét. Még a legrosszabb vételeken, legkevésbé vonzó helyeken található ingatlanokon is szépet lehetett keresni. Ingatlannak számít a termőföld is, és aki ebbe akarta és tudta fektetni a pénzét, az még nagyobbat kaszálhatott az elmúlt bő egy évtizedben.
Tavaly 36%-kal több tranzakció keretében 22%-kal nagyobb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2020-ban. Az árak emelkedése továbbra is töretlen, így a tavalyi közel 7%-os árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2021-re összességében már átlagosan háromszorosára növelte árát. A magas infláció tovább élénkítheti a termőföld-forgalmat, a kereslet növekedése pedig még magasabb szintekre hajthatja az árakat – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
A 2020-es 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra, 6,9%-kal nőtt egy hektár termőföld átlagára a NAV – egyelőre nem teljeskörű – adatai alapján. A legnagyobb mértékben (28%-kal) Nógrád megyében emelkedtek az árak, és Somogy megyében is 20% felett volt a drágulás. A másik véglet Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol 2 százalék körüli csökkenés volt az átlagárakban. (Pest megye még nem szerepelt az elemzésben, mert túl kevés az adat.)
A legdrágább megye 2021-ben Békés lett 2,36 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Hajdú-Bihar, Tolna, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye lépte át a kétmilliós szintet. Tavaly Nógrád először mozdult el az árlista utolsó helyéről, átadva azt Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, ahol 1,23 milliós volt az átlagos hektárár - derül ki az OTP elemzéséből.
2021-ben legnagyobb mértékben, bő 12%-kal az erdőterületek drágultak. A szántók 7%-os áremelkedését a szőlők, gyepterületek és a kert-gyümölcsös kategória egységesen 4-5% közötti drágulása követte.
Növekvő forgalom, kisebb eladott földterületek
A termőföld-piac tavaly látványosan bővült. A megelőző évi 37,3 ezerről 2021-ben 50,6 ezerre, közel 36%-kal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám csak Baranyában csökkent, 4%-kal. A másik végletet Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megye adja, ahol több mint megkétszereződött az adásvételek száma.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva bő 22%-os növekedést látunk 2021-ben. Ez tehát alatta marad a tranzakciószám növekedésének, azaz átlagosan kisebb földterületeket adtak el, mint 2020-ban. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2021-ben összességében nagyjából 47,5 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.
A termőföld évtizedes távlatban is stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan háromszorosára növelte árát 2021-re.
Az adásvételek számára és a termőföldek árszintjére egyaránt élénkítően hatott a 2021. elején életbe lépett, az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is, ami várhatóan ebben az évben fog kiteljesedni. A termőföld-piacra ugyancsak hatása lehet a 2023-tól új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklusnak. Közép- és hosszabb távon pedig a generációváltás miatti földforgalom erősödése várható.