Autóhitel vagy lízing

Autóhitel vagy lízing?

Bank360-logo Bank360 tartalom
2019.10.18.
Frissítve: 2020-11-04 Létrehozva: 2019-10-18
5300670

 

Egy autó vásárlásánál két alapvető problémát kell megoldani: milyen autót vegyünk és miből fizessük ki. Minden más mellékes. A típus és az extrák kiválasztása a dolog kellemesebb része, a finanszírozási mód azonban elsőre már nem annyira izgalmas kérdés. Pedig később több kényelmetlenséget is okozhat a rosszul megválasztott konstrukció, mint hogy kapott-e metálfényezést a kasztni vagy sem.

 

Érdemes tehát sorra venni a lehetőségeket. Kézenfekvő a készpénzes megoldás, ebben az esetben nem kell komoly akadályt átugrani, kiválasztjuk a modellt, széttörjük a malacperselyt és kész. Jellemzően azonban nem mennek ennyire gördülékenyen a dolgok, és szükséges valamilyen külső forrást is bevonni. Ami lehet hitel vagy lízing.

 

Melyik mire jó?

 

Alapvetően mind az autóhitel, mind az autólízing esetében több év alatt fogjuk kifizetni az autó árát. Autóhitel esetében voltaképpen személyi kölcsönt veszünk fel, és abból fizetjük ki az autót – tehát szigorúan véve nem is autóhitelről van szó. A bankot nem érdekli, mire költjük az összeget, csak fizessük vissza a hitelt. Felvehetünk ötmillió forintot is, amelyből 3,5 millió forintért veszünk egy autót, a fennmaradó 1,5 millióból pedig építtetünk egy garázst.

 

A lízing esetében jóval kötöttebbek a szabályok. Meghatározott autó megvásárlására köt velünk szerződést a lízingcég, vagyis az összeg csak az adott autó megvásárlására használható fel, a garázst tehát más forrásból kell megépíteni. Emellett önerő fizetését is előírja, ami szintén nem követelmény a hitelnél. Végezetül pedig a lízingelt autóra cascót is kötni kell – ez vagy be van építve a lízingdíjba vagy külön meg kell kötni.

 

A futamidő lejártáig az autó a lízingcég tulajdona, mi csak az üzembentartók vagyunk. A futamidő végén az előre meghatározott maradványértéken – ez egyébként akár nulla forint is lehet – megvásároljuk az autót, vagyis az ekkor kerül a mi tulajdonunkba a szerződésnek megfelelően.

 

Kinek éri meg a lízing?

 

Ilyen körülmények között felmerülhet a kérdés: ki akar lízingelni, ha ez ennyi kötöttséggel jár? Ma már nem teljesen egyértelmű a válasz. Az autó  lízing konstrukciók azért voltak korábban nagyon népszerűek, mert azok kamata jóval alacsonyabb volt, mint a személyi kölcsönöké. Ha a lízing kamata akár nulla százalék is lehet, ugyan ki akarna 15-20 százalék thm-ű személyi kölcsönt felvenni? Ezért a különbségért megéri a kötöttség és kényelmetlenség, arról nem beszélve, hogy a lízingnél használt autó beszámítás is lehetséges, ami a személyi kölcsönnél értelmezhetetlen.

 

Mára ugyanakkor jelentősen szűkült a kétfajta finanszírozási konstrukció közti költségkülönbség köszönhetően a rendkívül alacsony kamatkörnyezetnek. A személyi kölcsönök piacán megjelentek az egyszámjegyű kamatok, miközben a lízingdíjak érdemben már nem tudnak lejjebb szállni. Így pedig kérdéses, megéri-e a kötöttség.

 

A nulla százalék thm-ű konstrukciók jellemzően egy-egy típusra vonatkoznak, vagyis itt fordítva kell gondolkodni. Míg alapesetben kiválasztjuk a megfelelő autót, majd keresünk hozzá finanszírozást, addig a nulla thm eléréshez először érdemes megkeresni a lízingcég ajánlatát, majd kiválasztani azt a autótípust, amelyet kamatmentesen ad a cég. Ez egy-egy népszerű autómárkára vonatkozik jellemzően, nem az összes autóra.

 

Ha nem tetszik a szűkre szabott ajánlat, le kell mondani a nulla százalékos kamatról. Több lízingcégnél vannak olyan konstrukciók, amelyek még mindig versenyképesek. Ez nagyságrendileg 5 százalékos thm-ű ajánlatot jelent. Ezeknél már színesebb palettáról lehet választani, de még mindig nincs szó arról, hogy olyan autónk lesz, amilyet szeretnénk. Az olyan ajánlatoknál, ahol magunk választjuk ki az autót, már olyan magas a lízingdíj kamata, mint egy átlagos személyi kölcsöné. Leegyszerűsítve tehát: a lízingcég bizonyos esetekben ad kedvezményt, ám minél nagyobb a kedvezmény mértéke, annál szűkebb az ajánlati kör.

 

Van, akinek ez megéri?

 

Ha meg tudunk alkudni saját igényeinkkel, és kiválasztunk egy nulla vagy alacsony thm-ű lízingkonstrukciót, még a kötelező casco mellett is kijövünk annyi havi fizetnivalóval, mint a legolcsóbb személyi kölcsönök. Ha hárommillió forint hitelből, illetve lízingösszegből indulunk ki – a kötelező önerőt az egyszerűség kedvéért kihagytuk a számításból –, akkor hétéves futamidő mellett nagyjából 40-45 ezer forint havi törlesztőrészlettel kell számolni. Ebben már benne van a kötelezően fizetendő casco minimumdíja is, illetve nagyjából ez a legkedvezőbb személyi kölcsönök ajánlata is. De ki akar kötöttséget, ha a végeredmény ugyanakkora törlesztőt jelent?

 

Van egy fontos tényező, amit érdemes figyelembe venni. A személyi kölcsönöknél abból indulnak ki a kalkulátorok, hogy a fizetésünk, jövedelmünk az adott bankhoz is érkezik. És míg egy lakáshitel kedvéért csak-csak hajlandó az ügyfél bankot váltani, egy autóhitel kedvéért már nem biztos. Így azonban a havi törlesztő azonnal megugrik: ha nem az adott banknál van a számlánk, tíz százalék alatti thm-mel nem nagyon fogunk találkozni.

 

Így máris nagyobb lesz a különbség a hiteltörlesztő és a lízingdíj között utóbbi javára. Ráadásul utóbbihoz mégiscsak tartozik egy casco biztosítás is. Baleset, kár esetén ráadásul nem is nekünk kell rohangálni és ügyet intézni, hiszen nem mi vagyunk az autó tulajdonosa, hanem a lízingcég.

 

Mi az igazi különbség?

 

A valódi különbség a lízingelt és a hitelből vett autó között akkor mutatkozik meg, ha az ügyfél nem magánszemély, hanem cég. A magánszemélyek csak úgynevezett zárt lízinget választhatnak, ami lényegét tekintve ugyanazzal az eredménnyel jár, mint egy hitel, a végén az ügyfél tulajdonába kerül az autó. A vállalkozások ezzel szemben úgynevezett nyílt lízinget is választhatnak, ami voltaképpen tartós bérletet jelent.

 

A zárt végű lízing esetében az utolsó részlet és a maradványérték kifizetése után az autó automatikusan az ügyfél tulajdonába kerül, vagyis technikailag egy halasztott fizetésről, termékértékesítésről van szó. A nyílt végű lízing esetében a futamidő lejártát követően a lízingcég és az ügyfél megállapodik arról, hogy kié legyen az autó. Ez lehet harmadik személy – például az alkalmazott, aki használta az autót, de akár egy autókereskedő is – vagy a cég, de akár a lízingcég is. Ez tehát szolgáltatásnyújtás, nem termékértékesítés.

 

De miért fontos ez? Mert másképp adózik a termékértékesítés, mint a szolgáltatásnyújtás.

 

Az áfa a kulcs

 

Ha egy cég készpénzért személyautót vásárol, akkor alapesetben nem vonhatja le az áfát. Ebbe a körbe tartozik a hitelből vásárolt autó is, hiszen az csak finanszírozásbeli kérdés, hogy honnan teremti elő a cég az autó árát. Más a helyzet a nyílt végű lízing esetében, hiszen az nem termékértékesítés, hanem szolgáltatás. Vagyis levonható lesz az áfa.

 

Mivel a céges autókat gyakran magáncélra is használják, ezért az áfa csak a céges használat arányában vonható le. Erre szolgál az útnyilvántartás: ha a használat fele magáncélú, akkor a lízingdíjba foglalt áfának csak a fele számolható el. Korábban meglehetősen bonyolult feladat volt ennek vezetése, arról nem beszélve, hogy az adóhatóság rendre talált ezekben valami szabálytalanságot, vagyis a cég komoly bírságot is kockáztatott.

 

Az idén jóval egyszerűbb lett a szabályozás: a lízing esetében alapból azt feltételezi a jogszabály, hogy a céges és magáncélú használat fele-fele arányban oszlik meg, így nyilvántartás nélkül is letudható az ügy: az áfa fele automatikusan levonható. Ha a céges autó használat jóval nagyobb arányú, természetesen továbbra is vezethető útnyilvántartás ezt igazolandó.

 

Több százezer forint a tét

 

Nem hiábavaló elfoglaltság számolgatni a cégeknek, mert akár több százezer forintot is spórolhatnak. Tegyük fel, hogy a vállalkozás vásárol egy autót 10 millió forint plusz áfáért, és azt az alkalmazott rendelkezésére bocsátja. Ha ezt hitelből – vagy más készpénzes ügylet révén – teszi, akkor ki kell fizetnie 12,7 millió forintot, ez lesz egyben a költsége is. Ha mindezt hitelből finanszírozza, ki kell fizetnie a hitelkamatot is.

 

Ha nyílt végű lízinget választ, és a futamidő végén az autót az alkalmazottnak adja maradványértéken (többnyire 10-20 százalék a maradványérték), összesen 10 millió forintot és az áfa felét kell kifizetnie, hiszen az áfa felét leírhatja. Vagyis a költsége 10,135 millió forint. Emellett a lízing kamatát levonhatja az adóból is, amit a hitelkamat esetében nem tehet meg.

 

Előnyök és hátrányok

 

Összességében az várható, hogy a cégek körében népszerűbb lesz a nyílt végű lízing, hiszen jelentős összeget tudnak spórolni a konstrukció révén. Érdemes utána számolni, mennyivel lehet beljebb a cég a lízinggel. Reálisan 10-20 százalékos önerővel érdemes számolni, a maradványértéket pedig a futamidő függvényében célszerű meghatározni. Hosszabb távú, azaz öt éven túli konstrukciónál 10-15 százalékos maradványértékkel célszerű számolni.

 

Egy magánszemélynek a lízing mára javarészt elvesztette a vonzerejét, mert ahhoz képest, mennyi kötöttséggel jár, nem jelent nagyságrendileg olcsóbb megoldást egy jól megválasztott személyi kölcsönnel összehasonlítva.

Banki kalkulátorok

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük, a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
Értékeld a Bank360-at!