Folytatódik a trend a Magyar Nemzeti Bank lakásár-indexében: a legnagyobb csökkenés Budapesten látható, a községekben azonban még emelkedve drágulnak az ingatlanok. Mi állhat e mögött és érdemes azonnal lakást venni?
Budapesten 2013 óta először fordult elő, hogy éves alapon csökkentek a lakásárak. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2020 második negyedévében a csökkenés 5,6 százalék volt, éves alapon pedig 2,5. Az éves áremelkedés ennek ellenére folytatódott, bár annak üteme jelentősen csökkent: 13,7 százalékról 7,8 százalékra.
A községekben még nem látszik a változás: év per év alapon 2020 második felében 13,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak, ami gyorsabb növekedés, mint az előző negyedévi volt. A városokban ugyanakkor már mérséklődött a lakásárak emelkedésének üteme: 11,5 százalék után 7,5 százalékra csökkent.
Az okok
Ez azt jelenti, hogy akik a korábbi lakásbumm idején lecsúsztak a vásárlásról, most elkezdhetnek gondolkodni, mit érdemes vásárolni, mikor és miből. A A befektetői vásárlók már a vírust megelőző időszakban is elkezdtek eltűnni a piacról. Ennek oka például az volt, hogy a MÁP Plusz állampapír bevezetésével olyan versenytársat kapott az ingatlan, amellyel szemben nem sok esélye volt.
Az állampapír rendkívül alacsony kockázat mellett garantál magas és hozamot, az ingatlanpiac pedig mindig tele van bizonytalansági tényezővel. Abban a pillanatban, amikor az ingatlanbefektetés várható hozama esni kezdett, a befektetők kezdtek kihátrálni a piacról. Ez a folyamat nem most kezdődött, a forgalom már tavaly elkezdett visszaesni, ami magával hozta az árak csökkenését.
Vagyis már a vírus nélkül is lankadt az érdeklődés a piac iránt, az elmúlt időszak azonban egyértelműen eltántorította a befektetőket ettől a szektortól. A lezárások miatt alig van külföldi turista az országban, ezzel párhuzamosan pedig a lakóközösségek lobbiznak az Airbnb ellenében. A végeredmény az, hogy a befektetési célú ingatlanoktól egyre inkább szabadulnának a tulajdonosok.
A községekben más a helyzet
A budapesti piac visszaesése mellett a községekben egyelőre nem lehet látni a változást. Ennek egyik oka egyszerűen az, hogy elsőként a fővárosban látszik a trend alakulása, ez később gyűrűzik be a kisebb városokba és községekbe, ráadásul a trendek rendre kisebb mértékben befolyásolják a helyi piacot. Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kormányzati intézkedések jó része abba az irányba tereli a családokat, hogy kisebb településekre költözzenek.
Tipikusan ilyen a falusi csok és azok a támogatások, amelyek a falusi csokos településeken vehetők csak igénybe - ilyen a lakásfelújítások után visszakérhető áfa. A községek esetében megfigyelhető az is, hogy sokan feladják budapesti életüket és mindent eladva vidékre költöznek. Ez most annál is inkább felerősödött, mert a tavaszi lezárások megmutatták, hogy a távmunka működőképes modell lehet. Mindezek alapján érdemes lehet akár komolyan utána számolni, mit lehet kezdeni egy eladott budapesti vagy főváros környéki ingatlannal. Ha az eladott lakás ára nem fedezné az elképzeléseket, vagy egyszerűen nem akarnánk a teljes összeget azonnal egy ingatlanra költeni - hanem befektetnénk - akár lakáshitellel is ki lehet egészíteni a vásárlásra szánt összeget. Ha a családba érkezik egy gyerek is, még inkább érdemes átrágni magunkat a támogatásokon és a lehetséges lakáshiteleken.
A legintenzívebb éves áremelkedés a dél-dunántúli, a közép-dunántúli, a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régiók városaiban volt tapasztalható, ezekben a régiókban nominálisan 7 százalékot meghaladó áremelkedés valósult meg 2019 második negyedévéhez képest. A dél-alföldi és az észak-magyarországi régió városaiban 6,2, a közép-magyarországi régióban pedig 1,8 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető éves szinten.
Most kell vásárolni?
Egyelőre mindenképpen érdemes kivárni, hogyan alakul a piac. Nem mindegy, hogy eladásban vagy vásárlásban vagyunk-e érdekeltek, így ez is befolyásolja a döntést. A befektetési célú ingatlanvásárlások esetében a kivárás és óvatosság hatványozottan ajánlott, viszont ha csak új otthonra vágyunk, a piaci szempontokat valószínűleg részben felülírhatják az egyéb érvek.
