Még 24 százalékot tudtak nőni átlagosan a lakásárak 2022 első félévében az előző évhez képest a KSH adatai alapján. 2021-ben 161 ezer lakás cserélt gazdát, ezzel a lakáspiaci forgalom még a járvány előtti szintet is felülmúlta, és 2022 első félévében a forgalom 2021-eshez hasonlóan alakult. A hitelezésben azonban mostanra már látszik a visszaesés, ami kihat a lakáspiacra is. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint 2022-ben az első negyedévben a használt lakások 8,9, az újak 6,6 százalékkal kerültek többe, mint az előző negyedévben. A második negyedévben pedig tovább folytatódott a drágulás üteme, a használtaknál 6,3, az újaknál 3,3 százalékkal. Az előző év azonos időszakához mért lakásár-emelkedés nominális értéke 24 százalékot ért el. A külföldiek magyarországi lakásvásárlásainak száma szintén nagyobb lett, de nem tért vissza a járvány előtti szintre.

A nagy- és a kisvárosok is fontos szereplők a piacon

A KSH jelentése alapján az új lakások piacán a nagyvárosok, a használtakén a kisebb települések dominálnak. 2021-ben a lakáseladások száma általában emelkedett, érdemi növekedés azonban csak a nagyobb városokban mutatható ki a járvány előttihez viszonyítva. 

A fővárosban az új és a használt lakások piaca is bővült. A járvány előtti, 2019-es évhez viszonyítva 16 százalékos növekedés jellemezte a piacot 2021-ben, amelyhez a használt lakások 13 és az újak 43 százalékos eladási többlete járult hozzá. 

Budapesttől eltérően a megyeszékhelyek forgalmának 4 százalékos növekedését a használtlakás-piac adta, az eladott új lakások száma nem érte el a járvány előttit. A kisebb városokban a megelőző évhez viszonyított emelkedés ellenére elmaradt a forgalom a járvány előttitől, a kisebb falvakban pedig minimális növekedés történt 2019-hez viszonyítva. Vagyis a bővülés elsősorban a fővárosi és a nagyobb városokban történt ingatlan tranzakcióknak köszönhető.

Tavaly használt lakásból közel 150 ezer, újból 12 ezer került a piacra, ami 19 és 32 százalékkal több a megelőző évhez képest. A 2022 első két negyedévében eladott új lakások közül eddig alig 2 ezer adatai állnak rendelkezésre. 

Mennyiért keltek el átlagosan a lakások?

Idén az első félévben az eddig feldolgozott tranzakciók szerint az újépítésű lakások átlagos ára 47,8 millió forint volt, ami 1,8 millió forinttal több, mint 2021-ben. Az átlagos négyzetméterár 804 ezer forint volt az év első hat hónapjában, 85 ezerrel több, mint a 2021 egészének átlaga. (A 2022 első két negyedévében eladott új lakások közül eddig alig 2 ezer adatai állnak rendelkezésre.)

Budapesten 15 százalékkal volt több a tavalyi átlagnál az eladott új lakások ára, a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1 millió forint négyzetméterenként. A sok lakást építő kerületek közül már nemcsak a VII., hanem a VIII., a IX., a XI. és a XIII. kerületben is 1 millió forint fölötti, esetenként azt is jelentősen meghaladó volt az új lakások négyzetméterára.

Még a fővárosinál is drasztikusabban emelkedtek az árak vidéken: a megyeszékhelyek és a kisebb városok átlagos újlakására egyaránt 18 százalékkal haladta meg a 2021-as átlagot.

A megyeszékhelyek közül is kiemelkednek a drágulást tekintve a nagyobb egyetemi városok, Debrecen, Szeged és Győr, a Balaton fővárosának számító Siófokon pedig az árak már utolérték a fővárosiakat is, ha új ingatlanról van szó. Nyíregyháza ezen a téren viszont még mindig olcsónak számít, a fajlagos ár még nem érte el az 500 ezer forintot. 

A használt lakások négyzetméterára is emelkedett, a 2021. évi átlagos 339 ezer forintról 380 ezer forintra. Budapesten egy használt lakás átlagosan 43,4 millió forintba került, 3 millió forinttal többe, mint a 2021-es átlag. A fajlagos ár 692 ezer forintról 796 ezer forintra emelkedett négyzetméterenként.

A járvány, és az ezzel együtt járó bezártság miatt átmenetileg fokozódott az érdeklődés a családi házak iránt, így az áruk is gyorsabban emelkedett tavaly (18 százalékkal), 2022-ben azonban megfordult a trend, és már leginkább a panelek drágultak (19 százalék), a többi lakástípus ára pedig 13 százalékkal lett magasabb. A panellakások iránti keresletet az energiaválság várhatóan még tovább növelheti. 

A megyeszékhelyeken is drágábbak lettek a lakások: egy használt lakás átlagos ára 23,5 millió forintról 27,5 millió forintra, a 1 négyzetméterre jutó ár 369 ezer forintról 448 ezer forintra emelkedett. A legdrágább megyeszékhelyek közé tartozik Veszprém, Debrecen, Győr és Székesfehérvár, a sort továbbra is Salgótarján zárja, 199 ezer forintos fajlagos árral.

A balatoni agglomerációban a 2021. évi 42,4 millió forintról 48,3 millió forintra emelkedett az ingatlanok átlagos ára, ami így már a budapesti átlagárat is meghaladta. A fajlagos ár megközelítette a 600 ezer forintot.

2022 második negyedévében az előző év azonos időszakához mért lakásár-emelkedés nominális értéke 24 százalék volt. Ilyen mértékű, négy negyedév alatt bekövetkező árdrágulásra még nem volt példa a megfigyelések kezdete óta. 

A második negyedévben már megmutatkoztak a visszaesés jelei

Az új lakások építésére és vásárlására folyósított lakáshitelezés még bővült az év első felében, a használt lakásoknál azonban már a lassulás jelei mutatkoztak meg. A folyósított hitelek száma ugyanis negyedével, összege 5 százalékkal csökkent. 

A harmadik negyedévben a hitelezés mutatói további visszaesésről árulkodnak. A Magyar Nemzeti Bank hitelfolyósítási adatai szerint a nyári visszaesést követően szeptemberben még nagyobb mértékben csökkent az új lakáshitel szerződések volumene, szeptemberben már a 80 milliárd forintot sem érte el, miközben 2021. március óta - egészen idén júliusig - minden hónapban 100 milliárd forint feletti eredményt produkált a piac.