A visszatérő kereslet hatására jelentősen emelkedtek a bérleti díjak és a lakásárak az egyetemi városokban. Budapesten az V. kerület, vidéken Gödöllő a legdrágább. Vidéken inkább megéri venni, mint bérelni.

Jelentősen emelkedtek a bérleti díjak és a lakásárak is az egyetemi városokban. Budapesten az V. kerületben a legdrágább a lakások négyzetmétere, az árak ugyanakkor a vizsgált városrészek közül a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben nőttek a leginkább tavaly. 

Vidéken Gödöllő a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb, egy év alatt viszont épp a borsodi városban, illetve Szegeden növekedtek a legnagyobb mértékben a négyzetméterárak. A fővárosban jelenleg meglehetősen magasak, vidéken viszont kedvezőbbek a fedezeti időtávok, vagyis az a minimum idő, amelynek elteltével megegyezik a vásárlás és a bérlés költsége – derül ki a Takarék Indexből.

2022 elején is folytatódott a bérleti díjak és a lakásárak emelkedése

Takarék Jelzálogbank elemzése szerint a lakbérek esetében több mint 10 százalékkal emelkedett az országos index 2020 decembere és 2021 decembere között. A drágulás pedig az idei év első hónapjaiban is folytatódott: májusban országosan 9,7, a fővárosban pedig 5,8 százalékkal haladták meg a bérleti díjak a koronavírus-járvány előtti csúcsot. 

A lakásárak országosan több mint 15 százalékkal emelkedtek 2020 negyedik negyedéve és 2021 utolsó három hónapja között, idén pedig még meredekebb növekedés mehetett végbe az előrejelzések szerint. A lakások jelentős drágulása miatt annak ellenére is kedvezőtlenebbé váltak a kollégiumi elhelyezést kiváltó, befektetési célú lakásvásárlás feltételei, hogy emelkedtek a bérleti díjak – állapították meg a Takarék szakértői.

Magas árakra kell számítani a budapesti egyetemi helyszíneken

Budapesten az 1 millió forintot is meghaladó négyzetméteráron kínáltak lakásokat a legdrágább, V. kerületben 2021-ben, de az I. kerületben is 900 ezer forint felett voltak az átlagárak. Az egyetemisták körében legnépszerűbb belső városrészek közül a legolcsóbb Palotanegyedben valamivel 700 ezer forint feletti négyzetméterárakkal találkozhattak a vevők, míg a kijjebb eső részeken 650 és 870 ezer forint között mozogtak az árak. A legtöbbet Ferencváros rehabilitációs részén kellett fizetni, nem sokkal maradt el tőle a Corvin-negyed. 

A külsőbb helyszínek közül alacsonyabb áron a Magdolnanegyedben és Újpesten lehetett ingatlanhoz jutni, átlagosan négyzetméterenkénti 600 ezer forintért. A szakértők által vizsgált helyszínek közül tavaly a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben nőttek a leginkább, több mint 10 százalékkal az átlagos négyzetméterárak az egy évvel korábbihoz képest.

Gödöllő a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb vidéki egyetemi város

Vidéken továbbra is jóval alacsonyabbak a lakásárak, mint a fővárosban. A vizsgált egyetemi helyszínek közül Gödöllő a legdrágább, de a négyzetméterenként fizetendő átlagos összeg ott sem érte el az 500 ezer forintot 2021-ben. A második helyen Debrecen áll 490 ezer forint alatti fajlagos árral, míg Veszprémben és Győrben 460 és 470 ezer forint között mozogtak a négyzetméterárak. 

A nagyobb egyetemi helyszínek közül a legolcsóbb továbbra is Miskolc, ahol nem érte el a 300 ezer forintot a lakásokért négyzetméterenként fizetendő átlagár. Tavaly az összes vidéki egyetemi város lakáspiacán drágulás volt jellemző, Miskolcon és Szegeden 18 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Gödöllőn 16, Debrecenben és Győrben 14 százalékos, Veszprémben 13 százalékos volt a növekedés. A vizsgált helyszínek közül a legkevésbé, 10 százalékkal Pécsen nőttek az árak 2020-hoz képest.

Vidéken kedvezőbbek a fedezeti időtávok

A Takarék Index elemzői – a piaci átlagokat és más olyan szempontokat alapul véve, mint a hitel, a költségek vagy épp az amortizáció – minden évben megvizsgálják, milyen lehetőségeik vannak az egyetemista gyereküknek lakhatást kereső családoknak. Érdemes lehet-e a lakásvásárlás mellett dönteni a bérlés helyett, akár még hitelfelvétellel is, és mi az a minimum idő, amelynek elteltével megegyezik a vásárlás és a bérlés költsége. A fővárosban jelenleg 7,9 és 19,1 év között alakulnak a fedezeti időtávok a vizsgált helyszíneken. 

A legalacsonyabb a XV. kerületben, a legmagasabb a II. és az V. kerületben. Ha a lakás egy szobáját kiadja a család más egyetemistának, a számítás szerint csökken a vásárlás költsége, ezzel együtt a fedezeti időtáv is. A 3-5 éves képzési időt azonban még így is meghaladják, a bérleti díjak jelenlegi szintje mellett 4,3 és 10,5 év között alakulnak, ami elsősorban a hosszabb távú, befektetési vagy kiadási célú lakásvásárlásnak kedvezhet.

A vidéki nagy egyetemi városokban a fővárosinál továbbra is alacsonyabb, az elmúlt évekhez képest azonban növekvő fedezeti időtávokat látni. Szobakiadás nélkül 3,2-6,5 év között mozogtak az értékek, a legalacsonyabb Miskolcon, a legmagasabb Győrben volt. Szobakiadással kedvezőbb a helyzet: 2 és 3,6 év közötti, vagyis nagyjából lefedi a felsőfokú tanulmányok 3-5 éves időtartamát. 

A fedezeti időtávok már 2021-ben is jelentősen növekedtek, és a tendencia idén is folytatódott. Hiába emelkedtek ugyanis a bérleti díjak, a lakásárak növekedését nem tudták ellensúlyozni, miközben a hitelfelvétel is drágult. A fedezeti időtáv Budapesten és vidéken is emelkedett. Abszolút értékben ez a növekedés erősebb volt Budapesten, mint vidéken. A főváros legdrágább részén, az V. kerületben szobakiadás nélkül 2019-ben még 6 év, 2022-ben már 19,1 év, szobakiadással 3,4 év, illetve 10,5 év volt. A vidéki városok közül listavezető Győrben három éve szobakiadás nélkül még 2,6, idén viszont már 6,5 év, szobakiadással pedig 1,7 év, valamint 3,7 év volt.