Kezdődhet a nagy albérletkeresés az egyetemi városokban az új tanév előtt. Megnéztük, érdemesebb-e itt panelt venni annak, aki a nagyobb keresletre alapozva kiadásra szánja a lakását.
Az Ingatlannet.hu adatbázisában szereplő albérlet- és lakásárak összevetése alapján az látszik, hogy aki kiadásra vásárol panellakást, az megtérülési szempontból nem jár jobban a nagy egyetemi városokban sem, mint az ország más nagyvárosaiban. Átlagosan 13-20 évnyi bérleti díjból jön ki egy lakás ára.
Az Ingatlannet.hu árakat tartalmazó országos adatbázisa szerint 2022 elején egy magyarországi 50 négyzetméteres panellakás átlagára 24,8 millió forint volt. A 50 négyzetméteres panelek bérleti díja országos átlagban havi 148 600 forint. Ha pusztán azt vizsgáljuk, hogy hány év alatt térülne meg albérleti díjból a lakásvásárlás, akkor 14 év jönne ki a jelenlegi árakkal számolva.
A kiadási célú lakásvásárlásnál természetesen az időközben bekövetkező ingatlanár-emelkedés is a tulajdonos hasznát gyarapítja. Másfelől viszont a kiadott lakásra folyamatosan költeni kell, ha magasabb bérleti díjat akarunk, akkor rendszeres időközönként (például 10 évente) érdemes nagyobb felújítást végrehajtani. Ráadásul bármikor váratlan nagyobb összegű kiadások (kazáncsere, nagygépcsere). Annak is költsége van, ha részben vagy egészben hitelből vásárol valaki. Ebben a cikkünkben számoltuk ki, hogy az albérleti díjakból lehet finanszírozni ugyanannak a lakásnak a hiteltörlesztését.
A lakásárak és az albérleti díjak is természetesen Budapesten a legmagasabbak. A 33,5 milliós panellakás pusztán a 179 ezer forintos albérleti díjból itt 15,6 év alatt térülne meg. Szegeden egy ugyanilyen paraméterű lakás közel húsz év alatt hozza vissza az árát kiadásból. A nagy egyetemi városok közül ebből a szempontból Pécs tűnik kedvezőbbnek. A 2022 eleji árakat nézve az 50 négyzetméteres panel átlagára 22,9 millió forint, az albérleti díj viszont 138 ezer forint. Ennél gyorsabb megtérülést az általunk vizsgált városok közül Eger tud biztosítani, egy 18,6 milliós lakás ára 12,7 évnyi bérleti díjnak felel meg.
Természetesen a lakás- és albérletárak is nagy a szórás az egyes városokon belül is. A bérleti piacot a kivehető lakások száma mellett az is befolyásolja, hogy mennyire vannak rászorulva erre az egyetemisták (például a kollégiumi helyek szűkössége miatt), illetve mekkora arányt képviselnek a diákok az albérletet keresők között.
Az is szembetűnő, hogy a nagy egyetemi városok (Debrecen, Szeged, Pécs) panelárai és albérleti díjai nem térnek el trendszerűen a kisebb egyetemekkel rendelkező városok átlagától. Ahol alacsonyabbak az árak, mint például Békéscsabán, az albérletek díjak is annyival alacsonyabbak, hogy 18,8 évnyi albérleti díjból jön ki az 50 négyzetméteres panel ára.
A nagy egyetemi városoknak azonban meg lehet az az előnye a kisebbekkel szemben, hogy likvidebb az albérleti piac és a lakáspiac is. Mindenesetre aki ezekben a városokban ki akarja adni a lakását, az feltehetőleg kis is tudja, hiszen Magyarországon tavaly 56 400 kollégiumi férőhely volt, és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tapasztalatai szerint még 10 ezerre lenne szükség. Számos városban, például Pécsen is, várólista van a kollégiumba jelentkezőknek.
