Novemberben még szépen híztak a lakossági bankszámlák és értékpapírszámlák, az idén viszont sok változás jöhet. Kérdés, mi lesz az állampapír-állomány felét kitevő inflációkövető PMÁP-okkal a kamatuk közelgő bezuhanása után. A kisbefektetők az állampapírok helyett a bankok felé fordulnak-e inkább, ahol a betétek mellett kötvények és befektetési jegyek, sőt új részvények várnak a pénzükre.

Csaknem 330 milliárd forintot tettek félre a háztartások bankbetétben és értékpapírban augusztusban is. A kedvenc az állampapír volt, amelynek állománya immár egy éve meghaladja a teljes banki betétállományt.

A kamatjövedelmekre kivetett szocho bevezetése óta 83,5 ezren nyitottak tartós befektetési számlát, több ezren NYESZ-t, hogy ne kelljen ezt megfizetni. Háromból két új értékpapírszámla már valamilyen adókedvezményes konstrukció. TBSZ-eken az első félév végén 5367 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a magyarok, másfélszer annyit, mint az eredetileg ideiglenesen kivetett szocho előtt, ami most augusztustól már véglegessé vált.

Az MNB-re hivatkozó idén májusi és tavaly szeptemberi adathalász támadások után ismét telefonos csalási kampányt folytatnak magukat a jegybank munkatársainak hazudó kiberbűnözők. Az elkövetési mód újdonsága, hogy a csalók immár az ügyfelek biztosítási, illetve befektetési jellegű megtakarításait is meg akarják szerezni maguknak.

Több mint 42 ezer tartós befektetési számlát nyitottak tavaly a magyarok, hogy ne kelljen keményen adózni a hozama után. A másik adókedvezményes lehetőséget, a nyugdíj-előtakarékossági számlát már az államkincstár is kínálja, de mivel ilyet főleg a brókercégeknél kötnek, kérdés, hogy csak állampapíros befektetésre mennyi ügyfeleket lehet vele szerezni.