Az MNB-re hivatkozó idén májusi és tavaly szeptemberi adathalász támadások után ismét telefonos csalási kampányt folytatnak magukat a jegybank munkatársainak hazudó kiberbűnözők. Az elkövetési mód újdonsága, hogy a csalók immár az ügyfelek biztosítási, illetve befektetési jellegű megtakarításait is meg akarják szerezni maguknak.
Kiberbűnözők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevében azzal hívják fel az ügyfeleket, hogy gyanús pénzmozgásokat észleltek azoknak a megtakarítási életbiztosításukat kiegészítő, úgynevezett eseti számláján vagy értékpapírszámláján. A bűnözők fenyegető hangnemet használnak meséjük elhitetésére és annak nyomatékosítására szükség esetén „rendőrt” (valójában tettestársat) is bekapcsolnak a telefonbeszélgetésbe - figyelmeztet a pénzügyi felügyelet.
A rendszeres vagy eseti díjas befektetési jellegű (unit-linked) életbiztosítások kiegészítőjeként több biztosító olyan – a banki folyószámlához hasonlító – eseti számlát kínál, amely révén az ügyfelek rövid távra, könnyen kivehető (likvid) módon kamatoztathatják megtakarításaikat. A befektetés típusától függően ugyancsak viszonylag gyorsan pénzzé tehetők a befektetési szolgáltatóknál vagy bankoknál meglévő értékpapírszámlákon lévő megtakarítások.
Így dolgoznak a csalók
Az MNB-hez érkezett ügyfélpanaszok szerint a csalók egyes esetekben rávették a fogyasztókat azok biztosítói vagy tőkepiaci megtakarításaik készpénzben való kivételére, és annak érdekében, hogy azt „biztonságba helyezzék”, azt befizettették velük egy általuk megadott ATM vagy bitcoin automatánál. A bűnözők telefonhívásaik során az ügyfeleket folyamatosan nyomás alatt tartották, és megtiltották nekik, hogy azokról családjukat vagy bárki mást tájékoztassanak (arra hivatkozva, hogy ez büntetendő cselekmény lenne).
Az MNB munkatársai nem keresnek meg telefonon ügyfeleket biztosítói, tőkepiaci megtakarításaik „biztonságba helyezése” érdekében és nem hívnak segítségül „rendőröket” sem az ügyfelek meggyőzésére. Ilyen megkereséseknél érdemes (az ügyfél bizalmas adatainak megadása nélkül) pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot, és az ismert (az adott biztosító, befektetési szolgáltató, bank honlapján is feltüntetett) ügyfélszolgálati telefonszámon, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni.
Azonnali gyanakvásra adhat okot, ha a telefonáló – miután az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki – fenyegető hangnemet használ, illetve megtiltja a másokkal történő kommunikációt.
Mit tehet, aki áldozattá vált?
Ha egy ügyfél mégis pénzt küldött a csalóknak, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi intézményénél. Ha az MNB a nevével való visszaélés kapcsán károsultakról szerez tudomást, minden esetben maga is büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál.
A kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére 10 állami intézmény, köztük az MNB és a pénzpiac szereplői KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt folytatnak, továbbá elemzik a folyamatokat, lehetséges intézkedéseket az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek támogatására, védelmére. A Bank360 szakértői is több edukációs anyagot készítettek arról, hogyan lehet védekezni a csalók ellen.
Az együttműködő hatóságok lépéseket tesznek a hívószám-hamisítás megelőzése érdekében is. Érdemes felkeresni az MNB Pénzügyi Navigátor weboldalának digitális biztonsággal kapcsolatos oldalát is, amelyen hasznos információkat találhatók a témában.
