Derűlátóan alakult az elmúlt hónapban a magyarországi helyzet és a világgazdaság is, ennek megfelelően a monetáris tanács - a várakozásoknak megfelelően - folytatta a kamatvágást. Az alapkamat továbbra is 13 százalékon maradt, ennek a csökkentése jó ideig nem is kerül napirendre, az egynapos betét kamata továbbra is 12,5 százalékos, az egynapos hitelét viszont 19,5-ről 18,5 százalékosra vágta vissza a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A legfontosabb döntés az irányadó ráta csökkentése volt, az egynapos betét kamata 17-ről 16 százalékosra csökkent. “Megfontoltan folytatja a jegybank a kamatok normalizálását” - mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntés után tartott háttérbeszélgetésen utalva arra, hogy fokozatosan egy szintre kerül az egynapos betéti tender jelenleg 16 százalékos kamata a 13 százalékos alapkamattal. Az infláció érezhetően mérséklődni kezdett, és az év végére jó eséllyel érezhetően 10 százalék alá csökkenhet az áremelkedés üteme az alelnök szerint. Kijelentette azt is, hogy érdemi gazdasági növekedés csak az infláció jelentős csökkenésével várható az idei év közepétől.
Magyarországon a régiós átlagnál gyorsabban nőtt az infláció 2022 eleje óta. A rövidebb távú, három havi átárazások már a régió átlagával egy szinten voltak, ez azt jelenti, hogy egyre közelebb kerülnek a magyar inflációs adatok a régiós átlaghoz. Az MNB májushoz hasonlóan a következő hónapokban is mérsékelt átárazásokat vár, sőt: sok termék ára a fogyasztói kosárban csökkenhet. Az iparcikkek, feldolgozott élelmiszerek, üzemanyag esetében figyelhető meg főleg az árak mérséklődése.
A mezőgazdaság idei kilátásai kedvezőek, ez is jó hatással lehet az élelmiszerek árára. A vállalkozások egyre kevésbé képesek átárazni a termékeiket, szolgáltatásaikat, ez is segíti a dezinflációt. A jegybank prognózisa szerint érdemben 10 százalék alatt lesz decemberben az infláció, “nem cipőkanállal fog beférni” az egyszámjegyű tartományba - mondta Virág Barnabás. A 2-4 százalék közötti célsávot viszont csak 2025-re éri el Magyarország. Az MNB inflációs prognózisa 2023-ra 16,5-18,5 százalék. Ennek felső széle egy százalékkal alacsonyabb az eddiginél, az alsó széle viszont 1,5 százalékkal magasabb. (A kormány továbbra is 15 százalékos átlagos inflációt vár 2023-ra.) 2024-re a jegybank 3,5-5,5 százalékos inflációt prognosztizál, ami 0,5 százalékkal magasabb az eddiginél. Ezt a kormány adóintézkedéseivel magyarázza az MNB. 2025-re viszont már csak 2,5-3,5 százalékos inflációt vár.
A belső kereslet a kiskereskedelemben és az építőiparban az első negyedévben érezhetően szűkült. A második negyedéves GDP még negatív lehet, de az év egészében már pozitív 0-1,5 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol a jegybank, a növekedés motorja az export lesz, a belső kereslet ugyanis visszafogott lesz, amíg a reálbérek növekedése és a hitelpiac élénkülése be nem következik. A folyó fizetési mérleg is kedvezően alakul a jegybank megítélése szerint. A legnagyobb kockázatot a háború jelenti - közölte az alelnök.
A forint árfolyama pozitívan reagált a jegybanki döntésre, bár az új kamatkondíciók nem okoztak meglepetést. Az euró ára 372,5 forintra csökkent, múlt csütörtök óta nem volt ilyen erős a magyar fizetőeszköz. A dollárt 341,5 forint körül jegyezték a kamatdöntés után.
