A Magyar Államkincstár április 20-án megnyitotta azt az online felületét (Egységes kérelem, EK), amelyen a gazdálkodók június 9-ig beadhatják az idei agrárbiztosítási díjtámogatásra vonatkozó kérelmüket is. Fontos változás, hogy az idén megszűnt az elsődleges, május közepi időpontot követő szankcionált időszakasz, amely alatt a benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökkent.
A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez meg kell kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést, és megfizetni a biztosítási díjat. Biztosítási díjtámogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható - írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
A messze legnépszerűbb növénybiztosítási kockázatkezelési rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötésére uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik az agrártermelőket. Kezdetben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly azonban már meghaladta a 30 milliárd forintot.
Háromféle módozat köthető
Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A, B és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak.
Az „A” típusú csomagbiztosítás keretében 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényekre, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvényekre és zöldségekre köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növényeket biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.
Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: a tavalyi évre már 14,3 milliárd forintra emelkedett a kifizetések forrása. A gazdálkodók utólagosan visszakaphatják a megkötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. A keret túligénylése esetén a 70 százalékos maximális szint arányosan csökken.
Hatalmas károk voltak tavaly
Az egyre fokozódó érdeklődés nem véletlen, és várhatólag idén csak tovább emelkedik. Az Agrárközgazdaságtani Intézet (AKI) múlt évre vonatkozó statisztikai jelentése szerint a növénybiztosítási díjbevételek 2022-ben összesen 32,9 milliárd forintot tettek ki, 71,4 százalékkal növekedve a megelőző évhez képest. Ebből 30,7 milliárd forint, vagyis a befizetések több mint 93 százaléka után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. Ám egyidejűleg a kárkifizetések 52,9 milliárd forintot tettek ki, ami több mint négyszerese volt a 2021-esnek.
A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 156,8 százalékot tett ki 2022-ben, elsősorban a jelentős aszály miatt, amely negatívan befolyásolta a szántóföldi növények, de még az ültetvények hozamait is hazánk több mint felén. A bejelentések alapján az aszálykárok a Dunától keletre fekvő vármegyék mindegyikét, illetve Fejér, Veszprém vármegyét és a Kisalföldet érintették a legsúlyosabban. A szántóföldi növénykultúrák közül leginkább a kukorica, a napraforgó volt érintett, de emellett a búza, árpa, repce, szója és tritikálé hozamai is csökkentek. Az ültetvények közül a szárazság megviselte az almát, körtét, szilvát és a szőlőt is.
