A válság, az infláció és az extraprofitadó is súlyosan érintette a biztosítási szektort tavaly. A díjbevételek elmaradoztak, a nyereség kevesebb, mint a felére csökkent.
Kegyetlenül elbánt a tavalyi év a magyarországi biztosítókkal. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a szektor nettó eredménye 35,8 milliárd forintra csökkent, ami 57 százalékkal alacsonyabb a 2021-esnél, ebben tükröződik a tavaly bevezetett pótadó hatása is. Az intézkedés az egyik oda annak, hogy a 22 hazai biztosító közül 6 veszteséggel zárta 2022-t.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) néhány napja közölte, hogy az ágazat 2022-ben összesen 162,4 milliárd forintnyi különadót fizetett, ebből 111,67 milliárd forint volt a biztosítási adó, az extraprofitadó ezen felül 50,78 milliárdot tett ki. 2023-ban ennél is többet, várhatóan 123,66 milliárd forintnyi biztosítási adót és 84,5 milliárd forint extraprofitadót fizethet be a szektor. Emiatt a Mabisznál úgy kalkulálnak, a tavalyi felére, valahová 10-20 milliárd forint közé eshet vissza a nettó eredmény.
" target="_blank" rel="noreferrer" class="show-on-mobile">
Sokkoló volt az aszály és az infláció
Nem csak az adók sújtották az ágazatot, de a magas infláció és a káresemények is kedvezőtlen hatással voltak a biztosítókra. A biztosítástechnikai eredmény éves alapon 38 százalékkal csökkent, az életbiztosítási ágon is komoly visszaesés volt, de a nem életbiztosítási területen megfeleződött a nyereség.
A nem életbiztosítások díjbevétele mindössze 12,7 százalékkal emelkedett 2021 óta 819 milliárd forintra, vagyis kisebb mértékben nőtt, mint az átlagos infláció, amely 14,5 százalékos volt. A kárkifizetések ennél sokkal nagyobb ütemben emelkedtek, a bruttó kárráfordítás 23,3 százalékkal ugrott meg. Kiugró növekedés volt az elemi károk (tűz- és egyéb vagyoni kár) bruttó kárráfordításában, majdnem 32 százalékos, amiben szerepet játszhatott az aszály. Ez a Mabisz becslése szerint 40 milliárd forintos kárkifizetéssel járt a biztosítóknak.
Több más nem életbiztosítási terméknél is nagyobb mértékben nőtt a kárráfordítás, mint a díjbevétel. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele 7,9 százalékkal emelkedett, a kárráfordítások ugyanakkor csaknem 20 százalékkal nőttek. Az egyéb gépjármű biztosításoknál (casco) hasonló ütemben nőttek a bevételek és a kárkifizetések (14 százalékkal). Az autós kárkifizetések összegét jelentősen megnövelte az infláció, a szervizek áremelései, és az import alkatrészek árának növekedése a gyengülő forint miatt.
Az utasbiztosítás viszont tavaly hasított a megelőző időszakhoz képest, 190 százalékkal nőtt a díjbevétel ennél a terméknél, miután a Covid miatti lezárások, utazási korlátozások javarészt megszűntek. A biztosítók összesen 15,2 milliárd forintnyi utasbiztosítási díjbevételre tettek szert, ez már csak minimális mértékben maradt el a 2019-estől, az utolsó olyan évtől, amelyet nem érintett a járvány.
Az életbiztosítások betliztek
Az életbiztosítások pocsék éven vannak túl. A tartalékok 83,5 milliárd forinttal csökkentek, főleg a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosításoknál volt komoly visszaesés a negatív hozamok miatt. A befektetések nem realizált vesztesége 244,5 milliárd forint volt, a nem realizált nyereség viszont csupán 97,3 milliárd forint lett - vagyis mínuszban zártak az életbiztosítások.
Az ügyfeleknek vagy nem jutott pénze öngondoskodásra, vagy máshol fektették be a megtakarításaikat, mindenesetre az életbiztosítási díjbevétel csupán egy százalékkal nőtt éves összevetésben 609 milliárd forintra. A vegyes életbiztosítások díjbevétele 16 százalékkal csökkent, a korábbi évek slágertermékénél, a személyi jövedelemadó-kedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításoknál 9,5 százalékos növekedést mértek. Az év végén csaknem 448 ezer ilyen nyugdíjbiztosítási szerződést tartottak nyilván.
Aggasztó fejlemény, hogy a korábbi években szokásos év végi befizetési hajrá teljesen elmaradt. 2022-ben az utolsó negyedévben mindössze 133,7 milliárd forintnyi díjbevétel folyt be az életbiztosításokba, 15 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Az első és a második negyedévben is jóval több befizetés volt, mint az utolsó három hónapban, ami az adókedvezmények miatt kiemelt időszak.
Miközben a díjbevételek elmaradtak, a kifizetések nőttek csaknem 9 százalékkal. Ennek egyik oka lehetett, hogy sok szerződés lejárt, de az sem kizárt, hogy a nehezebb anyagi helyzetű ügyfelek visszavásárolták a biztosításaikat.
