Tavaly megfeleződött, az idén még tovább csökkenhet a biztosítási szektor nyeresége. Jövőre jön a lakásbiztosítási váltási kampány, emellett szeretnék kiterjeszteni a kötelező felelősségbiztosítást az olyan elektromos mikromobilitási eszközökre is, mint például a gombamód terjedő e-rollerek. 

Nehéz éven vannak túl a hazai biztosítók, az aszály, az extraprofitadó és a magas infláció sem kedvezett az ágazatnak. 2022-ben az előzetes adatok alapján 7,6 százalékkal nőtt a magyar biztosítási piac díjbevétele - mondta Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a szövetség sajtótájékoztatóján. Összesen 1467 milliárd forint díjbevételt ért el a piac - ebben két kisebb fióktelep formában működő pénzügyi cég adatai még nincsenek benne. 

Ez a növekedés első látásra dinamikusnak tűnhet, hiszen az elmúlt években átlagosan csupán 3,1 százalékkal nőtt a díjbevétel, csakhogy az infláció tavaly 14,5 százalékos volt, így a 7,6 százalékos bővülés reálértéken nézve zsugorodást jelent. Az is teljesen világos, hogy a szektor nem tudja olyan mértékben áthárítani az inflációt, mint sok más ágazat, a több éves szerződések és a piaci verseny ezt nem teszik lehetővé. 

A nem életbiztosításoknál megközelítette az inflációt a bővülés, 12,7 százalékkal emelkedett a díjbevétel, az életbiztosításoknál viszont mindössze 1,9 százalékkal nőtt a teljes díjbevétel. A korrigált díjbevétel - amelynél az egyszeri befizetéseket 10 évre elosztva számítják be - szerencsére ennél nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal emelkedett. 

A VIG csoport átvette a vezetést

Az Aegon és az Union Biztosító egyesülésével létrejött biztosítási csoport magabiztosan vezeti a magyar piacot 2022 óta. A teljes díjbevétel alapján 19,52, a korrigált díjbevétel alapján több mint 20 százalékos a részesedésük. A második helyen tavaly a Generali csoport végzett, a harmadik éppen csak lemaradva az Allianz lett. 

Az életbiztosítási piac alapvetően nem megy jól a személyi jövedelemadó-kedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításokat leszámítva. 2022 végén már 453 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés volt Magyarországon, az éves díjbevétel 135 milliárd forint lett. A 2021-es adóév után 255 ezer ügyfél tudott 13 milliárd forintnyi adókedvezményt igénybe venni. Ez elmaradt az egy évvel korábbitól, amikor 310 ezren kaptak vissza több mint 15 milliárd forintot. A visszaesés egyik fő oka az lehetett, hogy a 2021-es adóév után a gyereket nevelő családok visszakapták az átlagfizetés erejéig az szja-t, így sokan nem tudtak már további adót visszaigényelni. 

A nem élet ágon a lakossági vagyonbiztosításoknál 10 százalékos növekedés volt, bár a szerződések száma nem változott, vagyis leginkább a díjak nőttek ennyivel. A kárinfláció viszont ennél magasabb volt, tehát a biztosítók egyelőre nem tudták teljes mértékben érvényesíteni az áremelkedések hatását a díjaikban - mondta Erdős Mihály. 

Hasonló a helyzet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) és a cascónál is. A nem életbiztosításoknál 21,5 százalékkal nőtt a kárráfordítások értéke.

Elolvadt a nyereség

A magas infláció, az extraprofitadó és az aszály is nehezítette a szektor helyzetét a második félévtől. 2022-ben a harmadik negyedévben már veszteségessé vált a biztosítási szektor, ennek egyik fő oka a mezőgazdasági termelőket sújtó aszály - ami önmagában 40 milliárd forint körüli kifizetést jelentett a szektornak. 

Az idén várhatóan feleződik a biztosítási szektor nyeresége, miután az extraprofitadó körülbelül 50,8 milliárd forint befizetését jelenti a Mabisz-tagok számára. Ezen felül 111,7 milliárd forint biztosítási adót is fizetett az ágazat. 2023-ban 123,7 milliárd forint biztosítási adóval és 84,5 milliárd forintos extraprofitadóval számolnak a biztosítók, emiatt az idén 10-20 milliárd forint közé eshet vissza a szektor adózott eredménye - közölte Erdős Mihály. 

Új feladatok is várnak az ágazatra, a lakásbiztosításoknál komoly változtatásokat jelentett be a kormány. Ezek közül a legtöbb embert a lakásbiztosítási kampány érinti majd. Jövő márciustól minden évben lesz egy olyan biztosítóváltási kampány, amit évekkel ezelőtt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon már megszokhattak az ügyfelek. A lakásbiztosítással rendelkezők ugyanis ezután nem csak az évforduló előtt, de minden márciusban is válthatnak majd biztosítót. 

Ez nagy mozgásokat okozhat a piacon, ami kiszámíthatatlanná teheti a biztosítók működését - fogalmazta meg a piac aggodalmát Erdős. Az is igaz viszont, hogy az intézkedés fokozza a versenyt. Az új szereplők megjelenése ugyanakkor a piacon lehet kívánatos, és nem kívánatos is. Ha a meglévő biztosítók kezdenek lakásbiztosítást kínálni, az jó irányba növelné a versenyt, de ha olyan külföldi cégek jelennének meg, amelyek csak lerabolják a piacot, és nem a hosszútávú piacfejlesztésben érdekeltek, az nem volna szerencsés az elnök szerint. 

Kiterjesztenék a kötelező biztosítást új eszközökre

A Mabisz növelné a nemzetközi összevetésben alacsonynak számító magyarországi biztosítási penetrációt, azaz azok számát, akiknek van valamilyen biztosítása. Ennek érdekében azért lobbizik, hogy kapjanak adókedvezményt az egészségbiztosítások, a kockázati életbiztosításokra pedig legyen családi kedvezmény. 

A nem életbiztosítások közül a casco esetében a biztosítási adó csökkentését javasolják, ezt az üzletágat sújtja az egyik legnagyobb mértékben az extraprofitadó is - magyarázta Dinsdale Julianna, a Mabisz alelnöke. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat (kgfb) viszont kiterjesztenék a mikromobilitási eszközökre (ilyen például az e-roller, e-bike vagy a Segway). Az elektromobilitási eszközök szabályozása uniós szinten napirenden van, ezekre kell majd várhatóan biztosítást kötni. 

Szeretnék, ha a szakképzett munkaerő utánpótlását könnyebb lenne biztosítani, lennének ilyen képzések az oktatásban. Emellett a fenntarthatóság támogatásában is a korábbinál nagyobb mértékben venne részt a szektor, például megfizethetőbbé tennék az elektromos autók biztosítását.