A Magyar Nemzeti Bank április végén közzétett Megtakarítási Jelentése szerint az Otthon Start Program bevezetése csökkenti a háztartások nettó pénzügyi megtakarítását és vagyonát. A hitelállomány növekedett, az önrész és a vételár kifizetése pedig a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket csökkenti. A jegybank elemzése nyomán összefoglaljuk a lakáscélú program megtakarításokra gyakorolt hatásait.
A 2025-ben bevezetett Otthon Start Program jelentősen felforgatta a lakáshitelpiacot. Arról azonban eddig kevés szó esett, hogy miként befolyásolta a támogatott hitel a háztartások pénzügyi megtakarításait. Ennek szentelt most egy egész fejezetet a Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb Megtakarítási Jelentésben, kiegészítve az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélra történő felhasználásának a tapasztalataival is. Az elemzés alapján egyértelmű kép rajzolódik ki: a programok élénkítették a lakáspiacot és a hitelfelvételt, összességében azonban csökkentették a háztartások nettó pénzügyi vagyonát.
Az Otthon Start Program fontosabb eredményei
Az Otthon Start Program 2025. szeptemberben indult el, és az első négy hónap alatt, vagyis december végéig az igénylők 17 ezer hitelszerződést kötöttek, 600 milliárd forint összegben. A szerződéskötések több mint 90 százaléka (550 milliárd forint) használt lakás vásárlását szolgálta, a fennmaradó kisebb részből 31 milliárd forintot új lakás vásárlására, 17 milliárd forintot építésre fordítottak.
Az Otthon Start hitelek egy része piaci hiteleket is helyettesít, vagyis a hitelfelvevők egy része piaci hitelt vett volna fel, amennyiben az Otthon Start nem indul el. A jegybanki becslés szerint az Otthon Start hitelek körülbelül 60 százaléka jelent azonban addicionális hitelfelvételt, ami körülbelül 350 milliárd forintnak felel meg.
A jegybank számításai szerint az Otthon Start Program addicionális hatása csökkentette a háztartások nettó vagyonát. Új lakás vásárlásánál vagy építkezéseknél ezt az összeget 40 milliárd forintra becsüli a jegybank, míg a használt lakásvásárlásokkal összefüggésben 160 milliárd forintra. Előbbi esetben a vételár nem egy másik háztartás vagyonát növeli, mint használt lakás vásárlásnál, hanem az ingatlant értékesítő vagy a kivitelező vállalkozáshoz kerül. Ezt is figyelembe véve összesen 200 milliárd forinttal csökkenhetett a háztartások nettó vagyona az Otthon Start Program indulását követő első négy hónapban az MNB számításai szerint.
Nyugdíjpénzek lakáscélra: milyen eredmény született?
2025. január 1. és december 31. között az általános szabályoktól eltérően az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai adómentesen igényelhették az önkéntes nyugdíjpénztárban felhalmozódott megtakarítások kifizetését, amennyiben azt lakásvásárlására, építésére, felújítására, korszerűsítésére, bővítésére, lakáshitelönrészére, építési telek vásárlására vagy lakáshitel törlesztésére használták fel.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz 2025-ben 125 milliárd forint lakáscélú támogatási igény érkezett be, ami a 2024. III. negyedéves pénztári vagyon 6 százalékának felel meg. 50 milliárd forintot a lakásvásárlásra, illetve építkezésre igényelt összeg tette ki, amelyen belül a lakásvásárlás az igényelt összeg 82 százalékának felelt meg. Hiteltörlesztésre 38 milliárd forintot fordítottak a pénztártagok, és majdnem ugyanennyit, 37 milliárd forintot lakásfelújításra költöttek. A önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések 2025-ben 80 százalékkal haladták meg a 2024. évi adatot.
Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon lakáscélú felhasználásának a lehetősége összesen 105 milliárd forinttal csökkentette a háztartások pénzügyi eszközeit, emellett a fennálló hiteltartozások összege is csökkent 33 milliárd forinttal.
