A lakással nem rendelkező fiatalok arra számítanak, hogy átlagosan 30 éves korukra juthatnak saját ingatlanhoz - derül ki a K&H ifjúsági indexből. A projekt nem kis elszántságot követel, mivel a 19-29 éves fiatalok legtöbbje egy külvárosi kertes házban képzeli el a jövőjét. Ismerve az ingatlanárakat nem is csoda, hogy a legtöbben csak lakáshitellel tudják megoldani a vásárlást.
A megkérdezettek közül a legtöbben (29 százalék) azzal számolnak, hogy 26-30 éves korukban szereznek saját lakást. A fiatalabbak optimistábbak: a 19-25 évesek úgy érzik, 27 éves korukra tudják majd ezt megvalósítani, míg a 26-29 éves korosztálynál a határidő már kitolódik, ők 34 éves koruk környékén látják reálisnak a saját lakást. Azok közül, akik már rendelkeznek saját ingatlannal, a legtöbben (43 százalék) 21 és 25 éves kora között jutott lakáshoz.
Ezek a legnépszerűbb célpontok:
- külvárosi kertes házat a megkérdezettek 36 százaléka akar,
- vidéki kertes házat 29 százalék,
- társasházi lakás 10 százaléknak tetszik,
- 13 százalék belvárosi lakással,
- szintén 13 százalék lakóparki lakással lenne elégedett.
A felmérésből az is kiderül, hogy a budapesti fiatalok nem szeretnének vidékre költözni, maximum a külvárosig lennének hajlandók menni. Vidéki házat a fővárosi fiatalok mindössze 12 százaléka szeretne. A még tanuló fiatalok körében pedig az átlag feletti arányban vonzók a kisebb társasházi lakások: 24 százalékuk választaná ezt a lakásmegoldást.
Hitel nélkül nem megy
Nagyon sokan el sem tudják képzelni, hogy hitel nélkül valósítják meg lakáscéljaikat: a megkérdezettek 22 százaléka a következő három évben tervezi a vásárlást, azonban közülük 57 százalék mondja azt, hogy a legalább a vételár felét hitelből fedezik majd, ami az index történetében az eddigi legmagasabb arány. Jelentős a különbség a férfiak és nők között: a férfiaknak csak 11 százaléka vásárolna legalább 50 százalékban hitelből lakást, míg a nők közül 44 százalék döntene így.
A hitel mellett egyre több állami támogatás is segíti a fiatalokat az otthonteremtésben. Ilyen a CSOK, vagy a harmadik gyermek és az őt követők utáni 1-1 millió forint elengedése a lakáshitelből. Az állami támogatásokról a fiatalok 31 százaléka mondta azt, hogy a lakáshoz jutási lehetőségek kedvezően változtak az elmúlt egy évben, 30 százalékuk szerint azonban kedvezőtlen változás történt, 40 százalékuk szerint pedig nem módosult a helyzet.
Mi lehet a legjobb megoldás?
Egyértelmű, hogy minél hamarabb elkezd valaki takarékoskodni, annál kevesebb hitelre lesz szüksége akkor, amikor eljön a saját lakás vásárlásának ideje. A fiatalok számára is az egyik legjobb megtakarítási forma erre az esetre a lakástakarékpénztár. Azon túl, hogy saját befizetéseink után betéti kamatot kapunk, még az állam is támogat minket céljaink elérésében évi 30 százalék „ingyenpénzzel” a befizetéseink után. Ha vállaljuk, hogy a havi maximum 20 000 forintot fizetjük be, elérhetjük az egy szerződésre adható legmagasabb támogatást, az évi 72 000 forintot. Az állami támogatást megtöbbszörözhetjük, ha több szerződést kötünk családtagjainkra is, hiszen aztán közösen, egy célra is felhasználhatjuk a szerződések összegét. Persze a lakástakarékok között is vannak különbségek, például a futamidőben és a számlanyitási díjban.
Változás! A parlament döntése alapján a lakástakarékpénztárak állami támogatása 2018. október 17-től megszűnt. A 30 százalékos támogatás a 2018. október 16-ig megkötött szerződésekre vehető igénybe.
Drágább az albérlet, mint a törlesztő?
De mi a helyzet akkor, ha hitelfelvételre kerül a sor? Jó hír azok számára, akik az elkövetkezendő három évben akarják megvásárolni a lakást, hogy a korábbi évekhez képest most sokkal olcsóbban juthatnak hitelhez. Ráadásul az is megtalálhatja a számítását, aki évekig kiszámítható kölcsönt keres magának, hiszen fixálhatjuk a kamatozást hosszabb futamidőre is, akár végig, de elérhetők már a piacon a teljesen átlátható fogyasztóbarát lakáshitelek is.
Ha teszünk egy pillantást a jelenlegi ajánlatokra lakáshitel kalkulátorunk segítségével, megállapíthatjuk, hogy egy 15 milliós lakás vásárlásához felvett 7 500 000 forint hitelt 10 évre fixált kamatozással nagyjából havi 75 000 forint törlesztővel vehetünk fel. Az Erste Banknál 75 756 forintot, a K&H-nál 77 332 forintot, az UniCreditnél 77 729 forintot, míg az MKB-nál 79 107 forintot kellene havonta törlesztenünk. Aki egy kicsit jártas a fővárosi albérletárak terén, tudhatja, hogy egy ekkora törlesztő az esetek többségében nem teszi ki egy albérlet havi díját. Azt tehát elmondhatjuk, hogy jelenleg olcsóbban szerezhetünk saját lakást, mint amennyiért egy albérletben lakhatunk a fővárosban. Persze ne felejtsük el azt sem, hogy a jelzáloghitelhez ingatlanfedezetre is szükség van.
Természetesen nem csak ez alapján kell dönteniük azoknak, akik hitelhez nyúlnak. Akik rendelkeznek megfelelően nagy tőkével, vállalhatnak még hosszabb futamidejű hitelt alacsonyabb törlesztővel, de úgy, hogy mellette lakástakarékpénztári megtakarításokat indítanak, minél többet. Az LTP-k lejártával a megtakarításokból és az állami támogatásokból aztán több évvel hamarabb végtörleszthetik a hitelt.
A fiatalok számára talán a legfontosabb tanács mégis az, hogy alaposan fontolják meg hitelfelvételi döntésüket, hiszen hosszú távú, akár több évtizedre szóló pénzügyi döntést hoznak. A jó lépéshez elengedhetetlen, hogy ismerjük a hitelek feltételeit és működését, de egy-kettőre tisztába tehetjük a dolgokat, ha elolvassuk ezt a hitelekről szóló összefoglalót.