12 év spórolás, 22 millió forint önerő – de mire elég ez ma a lakáspiacon?
A lakáshitelekkel foglalkozó cikkekben jellemzően magától értetődőnek vesszük, hogy az adós rendelkezik a hitel felvételéhez minimálisan elvárt önerővel, amelynek mértéke az ingatlan értékének 20, bizonyos esetekben 10%-a. Csakhogy a valóságban ennek a sok millió forintos összegnek a megléte sem magától értetődő, ráadásul az ingatlanárak jelentős emelkedésével ez a 10-20%-os részt jelentő összeg is sokat emelkedett. Az alábbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hány havi átlagbérből rakható össze egy önerőnek elegendő mennyiségű összeg, illetve mire juthatott volna az a mindenkori átlagbérből élő személy, aki az elmúlt bő évtizedben a fizetése jelentős részét az önerő megteremtése érdekében megspórolta volna.
ElolvasomLakásvásárlás vagy albérlet? Az elmúlt tíz év adatai alapján hatalmas a különbség
Az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetése kapcsán nemrég külön cikkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy lakást venni vagy vásárolni éri meg jobban. Előző cikkünkben jelentős részben a jövőre vonatkozó becsléseket tettünk, amelyek alapján arra jutottunk, aki csak teheti, annak mindenképpen megéri a lakásvásárlás. De mi a helyzet akkor, ha inkább a múltbéli adatokra koncentrálunk? Hogyan áll ma valaki, aki 2016-ban lakást vásárolt, illetve valaki, aki a bérlés mellett döntött, illetve jobb híján arra kényszerült?
ElolvasomLakásvásárlás vagy albérlet: milliókat érhet a jó döntés
Az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetése után sok család számára válik aktuálissá a kérdés, hogy melyik éri meg jobban: lakást vásárolni, vagy pedig bérelni? Bár a jelenlegi piaci kamatok mellett egy lakáshitel havi törlesztőrészlete még meghaladja az átlagos budapesti bérleti díjat, a lakbérek várható emelkedése és az ingatlanok értéknövekedése miatt hosszabb távon a vásárlás kedvezőbb pénzügyi döntés lehet.
ElolvasomLépést tartanak a fizetések a lakásárakkal? Megnéztük a számokat
A lakásárak az elmúlt évben rendkívül gyors ütemben emelkedtek, a hosszabb távú adatok alapján azonban a magyarországi ingatlanok jelenlegi megfizethetősége nem számít példátlannak. Bár a lakásvásárlás 2014 óta egyre nehezebb lett, országos átlagban a helyzet még mindig kedvezőbb, mint a 2000-es évek elején vagy az 1990-es években.
ElolvasomMagyarország vezeti az EU lakásár-emelkedési rangsorát – rekordok a hazai ingatlanpiacon
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Lakáspiaci jelentés című kiadványa.
ElolvasomPénzügyi tippek egyetemistáknak: mire érdemes figyelni az albérlet kiválasztásakor?
Az első lakás, albérlet kivétele hatalmas mérföldkő az ember életében, amely az ősz közeledtével sokak számára egyre közelebb kerül, legalábbis azok esetében, akik most kezdik majd meg felsőoktatási tanulmányaikat. Annak érdekében, hogy ez a folyamat zökkenőmentes legyen, érdemes néhány szempontot figyelembe venni. Az alábbiakban összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és tanácsokat.
ElolvasomÁtlagosan 9 négyzetméterrel kisebb lakással kell beérnie egy magyar nőnek
Egy magyar férfi átlagosan közel 70 ezer forinttal többet keres egy nőnél, amiből az is következik, hogy a magyar nők kevesebb hitelt képesek felvenni, mint férfi társaik. A nők és a férfiak közötti jövedelemkülönbség tehát azt jelenti, hogy egy hitelfelvétellel egybekötött lakásvásárlás esetén előbbiek kénytelenek kisebb, vagy rosszabb állapotban lévő lakással beérni, ha egyáltalán tudnak önállóan lakást venni.
ElolvasomHiába emelkednek a bérek: a mediánbérből egyre nehezebb lakáshoz jutni
Akár több mint 30 millió forint lakáshitelt is fel lehet venni a nettó mediánbér igazolásával, de az sem mindegy, hogy milyen hosszú futamidőt és melyik bankot választjuk. Az emelkedő bérek jobb helyzetbe hozhatják a hiteligénylőket, de az ingatlanárak emelkedésével így sem lehet lépést tartani.
Elolvasom

