Kockázatot kell vállalni, de milyen mértékben? A Bank360 a kockázattal járó pénzügyi tevékenységeket járja körbe, mint amilyen a nagy összegű hitelfelvétel és a nem biztos hozamú befektetések. Megmutatjuk, hogy a sok esetből levont átlagos hozam nem feltétlenül számít a mi befektetésünknél, ahogy az átlagos kockázat sem a mi hitelfelvételünknél. A pénzügyi kockázatot az esetleges csőd szempontjából mutatjuk be, aminek első példáját egy látszólag nem pénzügyi probléma, egy Black Jack játékos szerencsétlen esete alapján szemléltetjük.
Miért éri meg a háznak a Black Jack?
A Black Jack vagy Huszonegy egy népszerű szerencsejáték, amiben közvetlenül az osztóval versenyzünk a nyereményért. A francia kártyával játszható játékban csupán annyit kell tennünk, hogy a kártyáink értéke magasabb legyen, mint az osztóé, de ne menjünk a 21-es érték fölé. A játék egyszerűsége mellett itt van az egyik legnagyobb esélye a játékosoknak. Egy képzett játékos képes elérni, hogy 100 játékból 49-et megnyerjen csupán azzal, hogy mindig a megfelelő lépést választja. A nem szabályos lapszámolással pedig még nyereségessé is lehet tenni a játékot.
A szerencsejáték közismert első szabálya persze az, hogy a ház mindig nyer. Ebben az esetben sincs ez másképp, aminek nem csak az az oka, hogy a legtöbb játékos nem játszik jól, vagy hogy a szerencsejáték szervezői nem szeretik a lapszámolókat. A ház nyerési esélyét az biztosítja a Huszonegy esetén, hogy a legtöbb esetben nem jutunk el 100 játékig.
Vegyünk például egy jó Black Jack játékost. Ő nem játszik tökéletesen (az úgynevezett alapstratégia szerint), de jó megérzései vannak, ami alapján 100 játékból 47-et megnyer. 5000 forinttal megy a kaszinóba, és 1000 forintba kerül egy tét megtétele. Tudja, hogy nem nyerhet, de úgy számol, hogy ebből az 5000 forintból egész éjjel jól szórakozik majd, hiszen ha 47 leosztást megnyer, az 47 000 forint nyereség, miközben az osztó 53 nyerése 53 000 forintba kerül. Összesen tehát 6 000 forintba kerül majd a 100 játék, a hiányzó ezer forintban pedig majd segít neki Fortuna keze.
Szimulációnk szerint azonban csalódnia kell. Bár ez a jó játékos 5 estéből kétszer nyereséggel zárna, egyszer sem jut el 100 játékig. 5000 forintja egy alkalommal már a 14. leosztás után elfogy, legjobb esetben is csak a 36. leosztásig jut el. Így az ábrán látható 3 és 5 ezer forintos nyereségéhez sem jut hozzá az 5 ezer forintos kezdőösszeg felett, ugyanis a pirossal jelölt leosztásokat már le sem játsszák. Három esetben ezzel persze jól jár, hiszen itt a kezdőtőkénél nagyobb veszteségre számíthatna, de ezekben az esetekben még kevesebbet játszhatott. Pénze elfogyott, arra az estére ő kiesett, így a tervezettnél sokkal hamarabb kulloghat haza.
Az sem megoldás, ha nem szerencsejátékozunk
A szerencsétlenül járt Black Jack játékos sorsát sajnos nem tudjuk csak annyival elkerülni, hogy nem játsszunk szerencsejátékokat. Ami látszólagos balszerencséjét okozza, az mindenkivel előfordulhat, egészen hétköznapi szituációkban is. Veszteségének oka ugyanis az, hogy nem számolt a csőd lehetőségével. Elméleti számolásokban, vagy átlagos statisztikákban persze nem számít, ha néhányan kifogynak a pénzből, amíg a nagy többségre továbbra is igazak az eredmények. Ha viszont valós pénzügyi döntést hozunk, minden esetben fel kell tennünk a kérdést: nem hozhat ez esetleg minket olyan helyzetbe, ahonnan nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk felállni?
A hiteltörlesztés pénzügyi példájára alkalmazva a szituációt, abból, hogy 100 hitelből átlagosan csupán 5 a nem teljesítő hitel, nem következtethetünk arra, hogy a mi hitelvisszafizetésünk esélye 95%, és természetesen arra sem, hogy a futamidő 100 hónapjából csak 95-ben tudjuk fizetni a törlesztőt. Tartozásunk visszafizetését saját anyagi körülményeink fogják meghatározni, és ha egyszer rossz helyzetbe kerülünk, nagyon nehezen tudunk az adósságokból kikeveredni. 95 hitelvisszafizető nem kerül rossz helyzetbe a másik 5 csődjétől, de annak az 5-nek az egész élete megváltozik a csőd miatt.
A befektetéseknél sem támaszkodhatunk az átlagos hozamokra. Ha egy ismerősünk évi 15%-ot keresett részvények segítségével, még nem jelenti azt, hogy mi is ennyit fogunk keresni, hiszen a múltbeli eredményeket sosem ismétli meg pontosan ugyanúgy a részvénypiac. Az sem mindegy, mennyi idő alatt érte el ezt a nyereséget. Évek alatt lehetséges, hogy mi is kifogjuk a felívelő részvényárakat, előtte viszont előfordulhat korrekció, nagyobb zuhanás is. Ha pont a negatívan teljesítő medve piac során van szükségünk nagyobb összegre, csak tetemes veszteség mellett juthatunk hozzá befektetett pénzünkhöz.
Mérjük fel helyesen a kockázatot
A fenti összefüggésekre legutóbb a pénzügyi író és volt kockázatkezelő, Nassim Taleb hívta fel a figyelmet. A libanoni szakértő már lassan másfél évtizede beszél a kockázatok helyes értelmezéséről. Világhírnevet jelentő fogalma, a „fekete hattyú” az előre nem látható kockázatokra figyelmeztetett még a 2009-es válság előtt. Ez elsősorban a rendszerszintű veszélyekre hívta fel a figyelmet, ami még nem az átlagember hatásköre. Legutóbbi könyvében viszont a fenti összefüggéseket hangsúlyozta, aminek segítségével mindannyian megfontoltabb döntést hozhatunk.
Taleb alapkoncepciója egyszerű: csak véges mennyiségű pénzünk és csak egy életünk van. Ha elmegyünk síelni, majd gyanús állagú ételt eszünk és fáradtan vezetünk, az jóval nagyobb kockázat, mintha csak síeltünk volna. Nincs ez másképp a pénzügyek terén sem. Ha nagy összegű hitelt veszünk fel, megtakarításunkból pedig kockázatos befektetésbe kezdünk, az veszélyesebb, mintha csak a hitelt vettük volna fel. Mérjük fel helyesen, hogy meddig ér a takarónk, és mire vagyunk képesek, ha anyagi körülményeink rosszabbra fordulnának. Vállaljunk kockázatot, de csak annak alapos mérlegelése után, hogy a kockázat nem juttat minket csődbe, és nem veszélyezteti az egészségünket
