Június végéig meghosszabbítja a betéti kamatstopot a kormány. A kamatmaximalizálás csak a nagy összegű lakossági betétekre és az intézményi befektetők pénzére vonatkozik. A kormány bezárt egy olyan kaput is, amit a jegybank éppen a betéti kamatok maximalizálása után nyitott ki.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium bejelentette, hogy a kormány meghosszabbítja a 2022. november 22-étől bevezetett betéti kamatmaximumot 2023. június 30-ig. Az intézkedést eredetileg március 31-ig szólt.

A kormány eredeti döntése nem általános, mindenkire egyformán érvényes betéti kamatstopot határozott meg. Csak egyes intézményi befektetők (nyugdíjpénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok) és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétjeiknek a kamatát maximalizálta. Ezeknek az ügyfelek a bankok nem adhattak magasabb kamatot a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékénél. Ez a kamatstop bevezetésekor 12,82 százalék volt, most viszont már 14,83 százalék.

A kormány arra hivatkozva hozta meg az intézkedését és hosszabbítja meg azt még három hónappal, hogy a “befektetők kihasználták a helyzetet, és olyan jövedelemre tettek szert, amely a jelenlegi helyzetben nem indokolt, ugyanis kockázatmentesen realizálták akár a 18 százalékos jegybanki irányadó kamatot”.

A kormány most “az aránytalan gazdagodás további elkerülése” érdekében nem csupán a kamatstopot hosszabbítja meg, hanem “a gazdaság védelme érdekében ezzel egyidejűleg megtiltja a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását”. Az intézkedés az indoklás szerint “megakadályozza a méltánytalan jövedelemszerzést akár a betéti tendereken, akár a jegybank által újonnan bevezetett diszkontkötvényeken keresztül”.

Az este már meg is jelent kormányrendelet szerint utóbbi tiltás úgy valósul meg, hogy a betéti kamatstoppal érintett intézményi befektetők, valamint 20 millió forintot meghaladóan a magánszemélyek 2023. június 30-ig nem vásárolhatnak "az Európai Unió tagállamának jegybankja által kibocsátott, forint devizanemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt".

Ezzel a lépéssel a kormány reagál arra, hogy a betéti kamatstop után az MNB a diszkontkötvényeken keresztül tette lehetővé, hogy az érintett befektetői kör pénze mégis a jegybankban landolhasson. Az MNB ezzel kinyitott egy kaput, amit a kormány ismét eltorlaszolt. 

A kamatstop tavalyi bevezetése után az MNB adatai szerint nem látszott nagy mozgás a betéti állományban. A lakossági kisbefektetők eleve nem kaptak olyan magas betéti kamatot a bankok még a legjobb ajánlatokban sem, hogy az beleütközzön a kamatstopba, a vállalatok betétjeire pedig nem vonatkozik a kamatkorlátozás.