Utazás, étterem, kulturális program vagy akár a jobb minőségű élelmiszer: a nyugdíjasok 65%-ának van olyan dolog az életében, amelyre korábban természetes módon jutott pénz, ma viszont anyagi okokból le kell mondania róla. Az Idősek Világnapja (október 1.) alkalmából közzétett friss OTP Nyugdíjpénztár felmérése szerint a jelenlegi mozgásteret jelentősen befolyásolja, mennyire készült valaki tudatosan az időskorra: akik teljesen felkészültnek érzik magukat, lényegesen ritkábban számolnak be ilyen kompromisszumokról.
A nyugdíjasok 41%-a a külföldi utazásról, 38%-a a belföldi nyaralásról, 32%-a kulturális programokról, ugyanennyien pedig az éttermi vagy kávézói látogatásokról mondanak le anyagi okokból. A lemondások azonban nem csupán a szabadidőt érintik: az idősebb korosztály közel egyharmada (31%) a magánegészségügyi vagy fogászati ellátást, illetve a lakásfelújítás költségeit (31%-31%) kénytelen visszafogni, 27%-uk pedig a jobb minőségű élelmiszereken spórol.
Nagyobb anyagi kihívásokkal szembesülnek a nők
Az eredmények rámutattak egy jelentős nemi szakadékra is: míg a férfiak 55%-a, addig a nők 69%-a kényszerül valamiről lemondani. A különbség különösen a magánegészségügyi kiadások és a minőségi élelmiszerek esetében látványos: a nők körében jóval többen kényszerülnek ezek visszafogására, mint a férfiak.
Érdekes eredmény ugyanakkor, hogy miközben a kutatás a nők sérülékenyebb pénzügyi helyzetére mutat rá, az OTP Nyugdíjpénztár tagjainak többsége nő. Ez arra utalhat, hogy sokan közülük tudatosabban készülnek már a nyugdíjas évekre, és igyekeznek csökkenteni azokat a kockázatokat, amelyekkel az idősebb generációk gyakran már szembesülnek.
A felkészültség hiánya
A tudatos tervezés közvetlen hatással van a mindennapokra: a teljes mértékben felkészült nyugdíjasok 67%-a semmiről nem mond le, míg a magukat felkészületlennek érzők körében mindössze 17% gondolja ugyanezt.
Az élethelyzet a legnagyobb akadály
A különbségek mögött sok esetben nem a tudatosság hiánya, hanem az élethelyzetek kényszere áll. A jelenlegi nyugdíjasok mindössze 17%-a tett félre rendszeresen kifejezetten az időskorára, 59%-uk egyáltalán nem gyűjtött erre a célra, 23%-uk pedig arra számított, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a megélhetéséhez.
A félretenni vágyók döntéseit leggyakrabban a mindennapi élethelyzetek írták felül. A válaszadók 45% szerint a gyermeknevelésre vagy a család támogatása élvezett elsőbbséget, míg 26%-uknál a lakás vagy a lakáshitel törlesztése élvezett elsőbbséget. Mindössze a válaszadók 21%-ára volt jellemző bármilyen előre meghatározott öngondoskodási stratégia, a leggyakoribb módszer pedig az volt, hogy a hónap végén megmaradó összeget tették félre (29%).
Sokak számára ráadásul a lehetőség sem adatott meg időben. A nyugdíjasok 20%-a szerint soha nem volt olyan időszak az életében, amikor a havi kiadásai mellett rendszeresen tudott volna félretenni, további 15% pedig csak 55 éves kora után került ilyen helyzetbe. Mindössze 14%-uknak nyílt erre módja 30 éves kora előtt.
Kicsiben is érdemes elkezdeni
„A kutatás adatai jól mutatják, hogy a nyugdíjas évek anyagi mozgásterét nem egyetlen döntés határozza meg. Az élethelyzetek változása – például a gyermeknevelés, a lakhatás vagy a család támogatása – sokszor felülírhatja a hosszú távú terveket, és azt is befolyásolhatja, hogy mikor nyílik lehetőség rendszeresen félretenni. Sokan nem azért nem készültek tudatosan a nyugdíjas éveikre, mert nem tartották fontosnak, hanem mert a lehetőségeik korlátozottak voltak. Éppen ezért a nyugdíjcélú megtakarításnál nem az a legfontosabb, hogy valaki rögtön nagy összeget tudjon félretenni, hanem hogy amikor lehetősége nyílik rá, elkezdje és lehetőség szerint rendszeressé tegye a megtakarítást” – mondta Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.
2026-ban eddig több mint 20 ezer új tag csatlakozott az OTP Nyugdíjpénztárhoz. A kezelt vagyonának értéke már meghaladta a 615 milliárd forintot, a taglétszám pedig a 311 ezer főt. Bíztató jel, hogy egyre többen készülnek tudatosan a nyugdíjas éveikre. Ezt jól mutatja, hogy 2022 és 2026 között több mint 40%-kal emelkedett az egy tagra jutó havi átlagos befizetés összege, amely 11 ezer forintról 16 ezer forintra nőtt már. A növekvő aktivitás azt mutatja, hogy egyre többen ismerik fel: érdemes minél előbb gondolni a későbbi anyagi biztonságra, és időben elkezdeni a gondoskodást.
Az OTP Nyugdíjpénztárról
Az OTP Nyugdíjpénztár több mint 311 000 tagjával Magyarország legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztára, amely elkötelezetten támogatja tagjait a tudatos öngondoskodásban. Kényelmes és biztonságos kiegészítést jelent az állami juttatás mellé a nyugdíjas évekre. A tagság egyik legnagyobb pénzügyi előnye, hogy a befizetések után 20%-os, évente akár 150 000 forintos adó-visszatérítés is igénybe vehető. Az OTP Nyugdíjpénztár célja, hogy tagjai számára biztosítsa a nyugodt és anyagi biztonságban töltött időskort, folyamatosan ösztönözve őket a rendszeres, tervezett megtakarításra.
További információ: OTP Nyugdíjpénztár
