Az Európai Bizottság 3000 milliárd forintos elvonást javasol, ha Magyarország nem teljesíti mindenben a vállalását, a kormány viszont azt mondja, minden rendben lesz, megkapjuk a támogatásokat. De vajon hogyan reagál erre az euro árfolyam?
Az Európai Bizottság bejelentése az uniós források visszatartásáról az előzmények alapján nem tekinthető meglepetésnek. Ahogyan az sem, hogy további két hónapot kapott a magyar kormány arra, hogy olyan lépéseket tegyen, amelyekkel mégis meg tudja nyitni a brüsszeli pénzcsapokat.
Az elmúlt hetekben a magyar kormány képviselői folyamatosan azt hangoztatták, hogy mindenben eleget tettek az Európai Bizottság elvárásainak, ennek megfelelő jogszabályokat, egyéb intézkedéseket hoztak, illetve készítenek elő. Brüsszelből azonban olyan hírek érkeztek eddig is, hogy mindezzel még nem győzték meg az Európai Bizottságot.
A mostani bejelentés is ezt igazolja, hiszen a bizottság azt javasolja a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak, hogy november 19-i ülésén 7,5 milliárd euró (bő 3000 milliárd forint) összegű támogatási forrást függesszen fel. A brüsszeli javaslatban azonban az is szerepel, hogy az addig hátralévő időben a magyar kormánynak még módja van arra, hogy konkrét lépéseivel, eddig felajánlásainak megvalósításával elkerülje a támogatás elvonását.
A brüsszeli „Húzd meg, ereszd meg!” politikának megfelelően a most bejelentett döntés alapján még távolról sem végleges 3000 milliárdos forráselvonás. Valójában ez az eddigieknél is erősebb nyomásgyakorlás a magyar kormányra, hogy teljesítse Brüsszel elvárásait. A további tárgyalásokra és lépésekre még két hónap áll rendelkezésre, ami bőségesen elegendő arra, hogy egy olyan kompromisszum szülessen Magyarország uniós pénzeiről, ami sem az Európai Bizottságnak, sem a magyar kormánynak nem teljes arcvesztés, mindketten el tudják majd azt adni sikerként.
Természetesen a brüsszeli bejelentés ettől még egy fontos lépés a bizottság és a magyar kormány csatájában, ami például kihathat a forint árfolyamára a közeli napokban. Mivel azonban semmi váratlan nem történt, erre a piac már számíthatott, be is árazhatta, meglepő lenne egy drasztikus forintgyengülés. Az euróért a pénzpiacon az elmúlt napokban 405-410 forintot kellett adni, ehhez képest azért elképzelhető gyengülés, de az is, hogy a hatás egyelőre annyi lesz, hogy nem tud innen érdemben javulni a forint, amire az elmúlt időszakban többször is volt már példa. (Frissítés 09.19.: A hétfő délelőtti kereskedés azt mutatta, hogy ezt a fejleményt már valóban beárazta a piac, a forint euróárfolyama némileg erősödött, de egyelőre 400 fölött maradt.)
A visszatartott, illetve elvonandó uniós pénzekről nagyon fontos tudni, hogy ezek fejlesztési források. Nem használhatóak a magyar költségvetés, államháztartás folyó kiadásainak kifizetésére. Az Európai Bizottság döntése tehát nem a tanárok béremelésekhez, rezsicsökkentett energiaárakhoz vagy éppen a nyugdíjkiegészítésekhez szükséges pénz befagyasztását javasolja. Ez azonban természetesen nem jeleni azt, hogy a visszatartott pénzek ne befolyásolnák azt, mennyit tud költeni a magyar kormány az előbbiekre.
Ha ugyanis 3000 milliárd forinttal kevesebb pénz érkezik a fejlesztési programokra, akkor azok vagy nem tudnak elindulni, vagy a kormánynak ezeket teljesen saját forrásból kell fizetnie. Amennyiben a kormány részben vagy egészben költségvetési pénzből (esetleg további eladósodásból) működteti a fejlesztési programokat, akkor másra, például folyó kiadásokra kevesebb pénzt tud fordítani.
Ha viszont a kormány úgy dönt, hogy a jelenlegi helyzetben nem tud finanszírozni saját forrásból ilyen programokat, mert másra kell a pénz, akkor az elmaradó fejlesztések, a plusz 3000 milliárd forint hiányozni fog a gazdaságból, ami kihat az ország gazdasági teljesítményére.
