A várakozásoknak megfelelően folytatta a kamatemelést a jegybank. A mai, augusztus 30-i ülésén az MNB Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Csütörtökön várhatóan az egyhetes betéti kamatot is az alapkamathoz igazítja az MNB.
A döntés megfelel a piaci várakozásoknak, tekintve, hogy az infláció júliusban a korábbiaknál is nagyobb tempóban gyorsult. Egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek az árak, az éves infláció pedig a júniusi 11,7 százalék után 13,7 százalékra, és semmi jel nem mutat arra, hogy az augusztusi áremelkedés mérsékeltebb lesz. Elemzők ma már nem az őszre, inkább az év végére vagy a jövő év elejére várják a csúcsot, és olvastunk már 22 százalékos előrejelzést is.
Az újabb árdrágító tényező a rezsicsökkentés részleges megszüntetése, és az energiaár emelésétől való félelem már kezd megjelenni a különféle fogyasztási cikkek és szolgáltatások áraiban.
A forint gyengélkedése szintén kamatemelésre kényszerítette a jegybankot. Bár az elmúlt hetekben voltak jobb, 400 alatti euro árfolyam periódusai, ma 410,8 forintba kerül egy euró, és egy, a vártnál kisebb kamatemelés könnyen esésbe küldhette volna a magyar fizetőeszközt, ami amúgy is gyenge lábakon áll a borús inflációs kilátások és az amerikai jegybank (FED) erőteljes kamatemelései miatt. A dollár erősödése a forint ellen dolgozik.
A kamatemelés utáni háttérbeszélgetésen Virág Barnabás a jegybank alelnöke elmondta: az infláció augusztusban már 15-16 százalék között lehetett. Az emelkedés az őszi hónapokban még tovább folytatódik, és nagyrészt olyan külső tényezők befolyásolják, leginkább a naponta változó energiaárak, amelyre a jegybanknak nincs ráhatása.
A magas infláció miatt a jegybank ezúttal további szigorító intézkedéseket is indokoltnak tartott, hogy szűkítse a likviditást, vagyis csökkentse a pénzbőséget a piacon. Ősztől kezdődően jegybank 1 százalékról 5 százalékra emeli a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét, és ennek kamata a jegybanki alapkamat lesz. Ezenkívül rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciókat tart, valamint hosszú futamidejű betéti eszközt vezet be a bankrendszeri likviditás (magyarul a bankok szabad pénzének) jelenleginél hosszabb futamidőkön történő lekötése érdekében. Utóbbi két eszköz kidolgozása még folyik, de kamatuk a jegybanki alapkamathoz lesz kötve - mondta az alelnök.
Az MNB a koronajárvány alatt rengeteg pénzt pumpált a rendszerbe, Virág Barnabás szerint 11 ezer milliárd forintot.
Az alelnök szerint a járvány alatt a gazdaság élénkítésére 11 ezer milliárd forintot pumpált a pénzügyi rendszerbe, de erre most nincs szükség. A bankok az egyhetes jegybanki betétbe hetente 9,6 ezer milliárd forintot tesznek be. A jegybank szerint a most bejelentett eszközökkel ennek legalább a felét leköthetik.
Az MNB mostani kamatemelését várhatóan a korábbiakhoz hasonlóan meg fogják érezni a hitelfelvevők is. Egy átlagos lakáshitelt átlagos jövedelemmel még különféle kedvezmények igénybevételével is csak 7 százalék feletti TMH-mel kapunk meg. Ma már egyre jellemzőbbek a 8 százalék körüli vagy annál magasabb THM-ek. A személyi kölcsönöknél pedig a 14 százalék fölötti THM-ek az általánosak. A mostani újabb jegybanki emelés nyomán valószínűleg a bankok is folytatják majd a hitelek drágítását, még ha ebben a hitelkereslet fenntartása érdekében mutattak is visszafogottságot eddig.
