A Zöld Otthon Program doppingjával még tudott nőni a lakáshitelezés az első félévben, de enélkül már egyértelmű a kereslet csökkenése, ami a fogyasztási kölcsönöknél is látható.
A bankok hiteleinek árazását befolyásoló hosszú távú hozamok és forrásköltségek 1,5 százalékkal emelkedtek az elmúlt negyedévben, míg az átlagos THM mindössze 1 százalékkal nőtt - mondta Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője a jegybank hitelezési folyamatokat bemutató tájékoztatóján. Mindez azonban nem jelent negatív kamateredményt a bankoknak a mérsékelten növekvő betéti kamatok miatt.
A lakáshitel piacon igen magas, mintegy 400 milliárd forintos kibocsátás 17 százalékos növekedést jelentett még az idei második negyedévében az előző évhez képest. A lakáskölcsönök piacát nagymértékben a jegybank Zöld Otthon Programjából finanszírozott, nagyon kedvező kamatozású zöld hitelek dominálták. Előtérbe kerültek a lakásvásárlások és -építések, egy év alatt 6 millió forinttal emelkedett az új lakásra igényelt hitelek átlagos összege. A lakáshiteleknél az átlagos hitelösszeg 35,5 millió forint, az átlagos futamidő pedig elérte a 23 évet. A jövőben az átlagos hitelösszegeket csökkenthetik a növekvő kamatok, viszont növelhetik, hogy egyre magasabb lakásárakat lehet finanszírozni.
A CSOK hitelek továbbra is 30-40 milliárd forintos összeget tettek ki, amelynek legnagyobb részét a falusi CSOK jelentette. Ebben szerepet játszott az is, hogy az eredeti tervek szerint a falusi CSOK idén év közepén megszűnt volna.
A babaváró hitel volumene továbbra is jelentős, 120 milliárd forintot helyeztek ki a bankok az elmúlt negyedévben, de ez már 21 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.
A folyósított személyi hitelek teljes összege 2022 II. negyedévében 18 százalékkal volt magasabb a 2021-es év második negyedévéhez képest, de ennél figyelembe kell venni azt is, hogy a 2021-es bázis nagyon alacsony volt a járvány miatt. A júliusi adatok a babaváróhoz hasonlóan egyértelmű csökkenést mutatnak.
Júliusban a hitelezés lassulása volt jellemző, a hónap során megkötött 191 milliárd forintnyi lakossági hitel 26 százalékkal kevesebb, mint 2021 júliusában, amely mögött nagymértékben a lakáshitelek folyósításának több mint 30 százalékos visszaesése húzódott meg.
Az MNB adatai szerint a jövőbeni kockázatokra tekintettel a bankok 35 százaléka szigorított a lakossági hitelfeltételeken, és 44 százalékuk további szigorítást tervez. Az elmúlt negyedévben a bankok 20 százaléka érzékelt keresletélénkülést, de 83 százalékuk a második félévben visszaesésére számít.
