A Bank360.hu részletesen bemutatja a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programját, amelynek keretében összesen 2500 milliárd forint forrást helyeznek ki vállalkozások számára. A program során akár 20 milliárd forint hitelhez is juthatnak a vállalkozások 20 éves futamidővel. A kamat mindössze 2,5 százalék.
Bemutattuk az NHP felhasználását
- beruházásra,
- cég részesedés szerzésére,
- Vázoltuk a forgóeszköz finanszírozásának alapvető szabályait.
A továbbiakban a lízing ügyletek szabályait tekintjük át.
Hitel vagy lízing
Az NHP Hajrát az MNB koordinálja, de a hiteleket a bankoknál lehet igényelni. Azt minden vállalkozás maga dönti el, hogy melyik bankot választja. Emellett az is szabadon eldönthető, hogy banki hitelt vagy lízinget igényel a vállalkozó. Hogy melyik az ideális megoldás, azt minden cégnek magának kell eldönteni, ebben a Bank360.hu is segítséget nyújt.
A szabályozás nem tér ki részletesen a lízing alkalmazására. Ez azt jelenti, hogy amilyen körülmények között a banki hitelt igénybe lehet venni, ugyanazok a szabályok a mérvadóak a lízing esetében is. Annyi kikötést ugyanakkor tartalmaz a szabályozás, hogy ha egy fennálló kötelezettség kiváltásán gondolkodik a társaság, akkor a meglévő lízing konstrukciót csak egy másik lízinggel tud kiváltani. Azaz a lízingből nem lehet hitelt gyártani az NHP keretén belül.
Kikötések
Szintén fontos, hogy az NHP csak a pénzügyi lízinget teszi lehetővé, az operatív lízing semmilyen formában nem fér bele a konstrukcióba.
Az operatív és a pénzügyi lízing között az a különbség, hogy az operatív lízing esetében voltaképpen egy bérleti szerződésről van szó, vagyis a lízing lejárata után a lízingelt eszköz nem kerül a vállalkozás tulajdonába. Tipikusan olyan eszközök esetében alkalmazzák az operatív lízinget, amelyek a lízing futamideje alatt elhasználódnak, nullára amortizálódnak. A vállalkozás például a laptopokat ad az alkalmazottaknak, ám ezeket operatív lízing keretében teszi. A lízing futamideje három év, ez alatt pedig a gépeket le is lehet selejtezni.
Ez az, amit az NHP nem tesz lehetővé. A hitelek és a lízing esetében is előírás ugyanis, hogy a beruházás révén megszerzett eszközöket a cégnek meg kell tartania. Ez pedig alapvetően ellentmond az operatív lízing működési elvének.
Pénzügyi lízing
A pénzügy lízing kétféle lehet: nyílt és zárt végű. A szabályozás nem tartalmaz arra nézve előírást, hogy melyiket kell választani. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás a maga szempontjai szerint választhatja meg, hogy nyílt végű vagy zárt végű lízingszerződést szeretne.
De mi a különbség a kettő között? Az ügy kimenetele szinte ugyanaz. A lízingcég átadja a kívánt eszközt - ez többnyire autó, de fontos, hogy lehet bármilyen más eszköz, nyomdagép, ipari mosógép vagy gőzturbina is akár. Az eszköz a lízingcég tulajdonában marad, de már a vállalkozás könyveibe kerül. Azaz értékcsökkentést számolhat el utána.
A különbség
Az ügylet végén a zárt végű lízing esetében automatikusan a vállalkozó tulajdonába kerül az eszköz. A nyílt végű lízing esetében pedig eldöntheti, hogy a meghatározott maradványértéken megvásárolja-e vagy visszaadja azt. (Esetünkben - mivel előírás, hogy az eszköz a vállalkozásnál maradjon az ügylet után is - szükséges lesz a vásárlás, de elvileg a lízingszerződés maga nem tenné ezt kötelezővé.)
A két lízingtípus között leginkább áfabeli különbségek vannak, emellett fontos, hogy az egyszeri, nagyobb összegű költségek az egyik esetben az ügylet elején, a másik esetben a végén jelentkezik. A vállalkozásnak tehát a maga helyzete szerint kell eldöntenie, hogy melyik megoldás lesz számára a kedvező.
Zárt végű lízing
A zárt végű lízing alapvetően termékértékesítés, hiszen már az ügylet elején egyértelmű, hogy az eszköz a vállalkozás tulajdonába kerül. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettséget már az ügylet elején le kell róni. Szintén fontos, hogy ugyanígy kell eljárni az áfa esetében is.
A lízingnek nem része az áfa, ám azt be kell fizetni a költségvetésbe. Ha az ügylet termékértékesítés, akkor már az ügylet elején. Ez az áfa vagy visszaigényelhető, vagy nem, ez függ az eszköztől, a vállalkozás áfabesorolásától és egyéb tényezőktől. Személyautó esetében - hacsak nem kifejezetten személyszállítási célból veszik meg azt, mondjuk taxinak - nem igényelhető vissza az áfa. Ha visszaigényelhető, akkor azt az ügylet elején, egy összegben megteheti a vállalkozás.
A zárt végű lízing esetében tehát a költségek az ügylet indításakor jóval magasabbak. Az áfát egy összegben be kell fizetni, de vissza is igényelhető - kivéve az autó áfáját. Azt kell mérlegelni, hogy egyrészt ki tudja-e gazdálkodni az induló költséget a vállalkozás, illetve vissza tudja-e igényelni az áfát.
Nyílt végű lízing
A nyílt végű lízing esetében - mivel itt csak a végén derül ki, hogy az eszköz átkerül a vállalkozás tulajdonában vagy sem - nem beszélhetünk termékértékesítésről. Ez tehát indulásként szolgáltatásnyújtás, vagyis bérlet. Ez azt jelenti, hogy nem kell illetéket fizetni. És az áfát sem kell azonnal befizetni, az áfafizetés apránként a lízingdíj befizetésével keletkezik. Az áfa visszaigényelhető személyautó lízingelése esetében is, hiszen ebben a szakaszban szolgáltatásnyújtásról van szó, nem termékértékesítésről.
Fontos azonban, hogy az ügylet lejárta után a szolgáltatásnyújtás termékértékesítéssé alakul. Vagyis ha a vállalkozás megvásárolja maradványértéken az eszközt, ezzel együtt be kell fizetni az illetéket. Emellett az áfát úgy kell tekinteni, mintha terméket vásárolt volna. Ez a személyautó esetében fontos, hiszen ott az áfa nem igényelhető vissza. Vagyis nyílt végű pénzügyi lízing esetében a maradványérték áfája nem jár vissza. A maradványérték összegét a felek szabadon meghatározhatják. Jellemzően ez 10 és 50 százalék között mozog.
Felelős döntés kell
10 százalék alatt az ügyletet könnyen színlelt termékértékesítésnek minősíthetik, hiszen az eszközt lényegében már megvásárolta a cég. 50 százalékos maradványérték felett hasonló lehet a helyzet: ha a vállalkozás gond nélkül ki tudja fizetni az eszköz árának jelentős részét, akkor vélhetően nem szorul finanszírozó bevonására. Ezek az átminősítések főként a személyautók esetében mérvadók, hiszen itt merül fel az áfa levonhatóságának kérdése.
Összegezve az NHP Hajrá egyaránt megengedi a hitel és a lízing igénybe vételét, utóbbinál azonban csak a pénzügyi lízing alkalmazható, operatív lízing nem. A vállalkozásnak magának kell eldöntenie, melyik megoldás a megfelelő számára. A zárt végű lízing esetében az ügylet elején kell az extra költségeket befizetni - illeték, áfa -, a nyílt végű lízing esetében pedig a végén - maradványérték, illeték, maradványérték áfája.
