Sorozatunkban egyenként mutatjuk be az NHP Hajrá felhasználási területeit, azok jellemzőit és kritériumait. Az egyes hitelcélokhoz eltérő feltételrendszer, hitelösszeg és futamidő kapcsolódik, ebből következően pedig más kizáró okok kapcsolódhatnak hozzájuk. Jelen cikkünkben azt járjuk körbe, hogy miként lehet forgóeszközök finanszírozására használni az NHP Hajrát.
Az NHP Hajrá a Növekedési Hitelprogram legújabb darabja. A Magyar Nemzeti Bank koordinálása mellett kereskedelmi bankoknál lehet igényelni, a Bank360.hu NHP kalkulátora segít összehasonlítani az ajánlatokat.
A sorozat első részében a cégvásárlást jártuk körül.
Hitelösszeg és futamidő
Az indulásnál összesen 1500 milliárd forint állt rendelkezésre, ezt a nagy érdeklődésre való tekintettel a jegybank további 1000 milliárd forinttal megemelte novemberben. A hitelt kkv-k igényelhetik beruházásra, forgóeszköz vásárlására vagy hitelkiváltásra. A hitelösszeg egymillió és 20 milliárd forint között mozoghat, a kamat fix, 2,5 százalék, a futamidő pedig akár húsz év is lehet.
A forgóeszköz finanszírozásra az alacsonyabb összegű és rövidebb futamidejű hitelek vehetők igénybe. Vagyis ezeknél a hiteleknél a futamidő legfeljebb három év lehet. A forgóeszközhitel leginkább a folyószámlahitelre hasonlít, mert rövid távú, a cég mindennapi finanszírozásának gördülékenyebbé tételét szolgálja. Csak a folyószámlahitel egy évre szól, a forgóeszközhitel pedig akár három évre is kérhető.
Limit
A vállalkozás egy adott limit összegéig használhatja fel a hitelt. Ahogy a neve is mutatja, forgóeszközeinek beszerzését finanszírozhatja ebből. Forgóeszköz az, ami egy év alatt eltűnik a társaság könyveiből, azaz a tárgyi eszközöknél gyorsabban fogyó, kopó eszközök tartoznak ide. Tipikusan ilyen az alapanyag, a készlet, a tovább értékesítendő termék. A vállalkozás a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére korlátozás nélkül használhatja a hitelt. Ez azt jelenti, hogy akár a már fennálló forgóeszköz-jellegű hitelének elő- és végtörlesztését is finanszírozhatja az NHP Hajrá hitelből.
A hitelkeret összegét alapvetően a számviteli törvény szerint meghatározott készletállomány, a legfeljebb 30 napja lejárt és a még le nem járt követelések, valamint a személyi jellegű ráfordítások összege határozza meg. A vállalkozás ebből az összegből költhet és ezt az összeget kell visszatöltenie.
Ha a vállalkozás nem kötelezett számviteli beszámoló készítésére, akkor a rendelkezésre álló nyilvántartások lesznek a mérvadók. Ha a vállalkozások nem rendelkezik egyetlen lezárt üzleti évvel sem, akkor az üzleti terveiben szereplő becsült adatok alaján lehet meghatározni a hitel maximális összegét, azaz annak limitét.
Felhasználás
Nagyon fontos, hogy ezt a hitelt csak azok a cégek vehetik fel, amelyek jelenlegi vagy várható likviditási helyzete ezt indokolja, ezt pedig dokumentálni szükséges. A hitelből nem lehet kamatozó pénzeszközöket vásárolni - azaz nem költhető bankbetétre, értékpapíra. Ebből következően hitelbiztosíték címén sem számolható el ilyen eszköz, az MNB ezt a programmal össze nem egyeztethető célnak tekinti.
A bank köteles időről-időre ellenőrizni, hogy az igényléskor megállapított paraméterek változatlanul fennállnak-e. Vagyis a hitelkeretet, a limitet folyamatosan ellenőrizni fogja a bank. Különösen akkor lehet számítani alapos ellenőrzésre, ha az igényléskor még nem állt rendelkezésre a beszámoló a lezárt üzleti évről, illetve ha a vállalkozás nem kötelezett számviteli beszámoló elkészítésére - tipikusan ilyenek a betéti társaságok vagy az egyéni vállalkozások.
Kockázat
Ha ezen felülvizsgálatok során a bank azt tapasztalja, hogy a limit magasabb, mint a készletek, követelések és személyi jellegű ráfordítások összege, akkor a limitet leszállítja a szükséges szintre. Ha a cég eme új szint feletti mértékben használta ki a rendelkezésére álló keretet, akkor a különbözetet 30 napon belül vissza kell fizesse. Ha azonban az új limit magasabb lesz, akkor lehetősége lesz arra, hogy ezen nagyobb limit alapján éljen a hitel nyújtotta lehetőséggel.
