Tartósan 13 százalékos alapkamattal kell számolni, és a 18 százalékos betéti tender is marad. A jegybank szerint kemény meccs lesz az infláció letörése az egyszámjegyű tartományba. A forint 380-as euróárfolyamig erősödött.
Semmit sem lazított kamatfeltételeken a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a márciusi kamatdöntő ülésen. Az alapkamat változatlanul 13 százalékos maradt, és a 18 százalékos betéti tendert is továbbra is meghirdeti a jegybank - közölte Virág Barnabás alelnök a kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetése. A jegybanki döntés és annak kommentárja jót tett a forintnak, amely 380-as euróárfolyamig erősödött.
Az előző kamatdöntés óta romlott a befektetői hangulat. Március közepén nemzetközi bankválság alakult ki, az egyes bankok stabilitásával kapcsolatos félelem felerősödése miatt a kockázatok nőttek, és romlott a feltörekvő piacok pénzügyi eszközeinek kockázati megítélése, ami nem tesz jót a forintnak. A hazai bankokkal kiemelten foglalkozott a monetáris tanács, és megállapította, hogy a magyarországi bankok stabilak, a tőkehelyzetük és a likviditásuk is kiváló.
Egyre több országban figyelhető meg az infláció lassú, de egyértelmű csökkenése. A világgazdaság lassulása, a kereslet gyengülése, a globális energia- és nyersanyagárak korrekciója, illetve a nemzetközi szállítási költségek mérséklődése elősegíti a globális áremelkedés további csökkenését. Az MNB Magyarországra vonatkozó friss inflációs jelentésében szereplő fő mutatók viszont 2023-ra nem változtak, továbbra is 15-19,5 százalékos áremelkedéssel számol az idén a jegybank. 2024-re kicsit emelt az előrejelzésén, 2,3-4,5 helyett 3,0-5,0 közé teszi a várható pénzromlás mértékét, 2025-re pedig a 2,5-3,5 százalékos inflációra számít.
Nem lesz könnyű az infláció letörése
A magyar gazdaságpolitika a mostani 25 százalék fölötti inflációt egy éven belül szeretné egy számjegyű tartományba csökkenteni. Az MNB kutatása szerint az elmúlt 50 évben, amikor 20 százalék fölött volt az áremelkedés átlagos üteme, ezt az eredmény csak minden negyedik ország volt képes elérni. “Ez egy kemény meccs lesz, fegyelmezett monetáris politikát igényel, de elérhető az egyszámjegyű infláció az év végére” - mondta az alelnök.
Újságírói kérdésre válaszolva Virág Barnabás elmondta: az alapkamat módosítását egyelőre nem tervezik, nem is kommentálta, milyen alapkamatot vár a jegybank az év végére. A jegybank egynapos betéti tenderén kínált 18 százalékos kamat akkor csökkenhet, ha a magyar gazdaság kockázati megítélése javulni fog. Ehhez javulnia kell a folyó fizetési mérlegnek, ez a folyamat már elindult. Az is kulcsfontosságú, hogyan változik a feltörekvő piacok értékelése.
A kormány banki betétek kamatstopját meghosszabbító rendeletéről Virág elmondta: minél hatékonyabb a monetáris transzmisszió, annál gyorsabban lehet letörni az inflációt. Egyelőre még nem tudják, milyen hatással lesz a piacra ez a döntés, a következő időszakban fogják ezt értékelni.
Nincs pénzük az embereknek vásárolni, túl magasak az árak
A magyar gazdaság növekedése 2022-ben 4,6 százalék volt. Az év utolsó negyedévében a növekedési dinamika lassult. Az idei évi növekedést szerkezeti és időbeli kettősség jellemzi. A kibocsátást főként a belső keresleti tényezők lassítják, ugyanis a magas infláció csökkenti a lakossági jövedelmek vásárlóértékét, ami a fogyasztás további lassulását okozza. A vállalati költségek emelkedése és a bizonytalan keresleti kilátások várhatóan a beruházások elhalasztását, átütemezését okozzák. A növekedés újbóli élénkülése az infláció jelentősebb csökkenésével és a beruházások felfutásával párhuzamosan az év második felében várható.
A 2024. évi növekedéshez a belső és a külső tényezők egyaránt pozitívan járulhatnak hozzá. A hazai GDP 2023-ban 0,0–1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0–4,0 százalékkal bővül az MNB várakozása szerint.
Infláció: túl a csúcson
A jegybank úgy értékeli, januárban tetőzött a hazai infláció. Februárban már csökkent az áremelkedés üteme, és az élelmiszer-infláció már a második hónapja lassult. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, de a következő hónapokban a fogyasztóiár-index előbb lassú, majd egyre gyorsabb ütemű mérséklődése várható.
Az MNB szerint a szigorú jegybanki monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat, az infláció érdemi lassulását okozva. Az energia- és a nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek jelentősen mérséklődtek, emellett a globális konjunktúra lassulása is tovább fékezi a külső inflációt. A belső kereslet csökkenése szűkíti a vállalatok árazási mozgásterét, miközben a Gazdasági Versenyhivatal aktív fellépése is az egyre fegyelmezettebb árazási magatartás irányába hat a jegybank szerint.
