A tavalyi év is kiválóan sikerült, az idei első negyedévben pedig még jobban rákapcsoltak a nyugdíjpénztárak. A magas kockázatot vállaló portfóliók már három hónap után két számjegyű pluszban állnak.
Kiugróan jól teljesítettek tavaly a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak, a lendület pedig az idén is kitartott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közlése szerint az intézmények tavaly 21,2 százalékos nettó átlaghozamot értek el, lényegesen túlszárnyalva az év végén mért inflációs mutatót. A tavalyi átlaghozam 25 éves csúcsnak számított, és szinte minden alap kétszámjegyű pluszban zárt.
Az idén is folytatódott az árfolyam-emelkedés a jegybank és az önkéntes nyugdíjpénztárak honlapján elérhető adatok szerint. Míg azonban 2023-ban jóformán minden alap hasonlóan magas hozamot ért el a részvénypiacok és a magyar állampapírpiac emelkedésének köszönhetően, az idén már jól látszik, hogy a kockázatos portfóliók azok, amelyek több nyereséget hoznak.
A legnagyobb kockázatot vállalók 10 százalékos pluszban
Három hónap után a KSH adatai szerint tavaly decemberhez képest 2,1 százalékkal emelkedtek az árak, ez alapján az önkéntes nyugdíjpénztári alapok nagyjából felénél van reálhozam. A legalább 40 százalékban részvényeket tartó növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben, közülük három is 10 százalék fölötti pluszban járt március végén (Allianz Kockázatvállaló, Alfa Mega Trend és OTP Dinamikus).
Ezek az alapok a legmagasabb részvénykitettségűek között vannak, 80-90 százalékos arányban is lehet bennük kockázatos eszköz. A többi növekedési alap is bőven az infláció fölötti árfolyam-emelkedést ért el, jellemző a 4-7 százalékos hozam három hónap alatt.
A legnagyobb pénztári alapok a kiegyensúlyozott portfóliók. A tagok többsége ezt választja, azokat pedig, akik nem választanak, ezekbe a közepes kockázatú, 25-40 százaléknyi részvényt tartó alapokba sorolják be. Jó hír számukra, hogy a reálhozam szinte mindegyik alapnál megmaradt az első negyedévben is, sőt voltak olyan portfóliók, amelyek teljesítménye kiemelkedő volt. Az OTP Kiegyensúlyozott portfóliója, amely valószínűleg a teljes hazai önkéntes nyugdíjpénztári szektor legnagyobb alapja, több mint 7 százalékot emelkedett 3 hónap alatt.
A hazai állampapírok árfolyama az idén már nem emelkedett olyan mértékben, mint tavaly. Ennek köszönhetően a jellemzően legalább 80 százalékban állampapírokat tartó klasszikus alapoké is csak kisebb mértékben nőtt, mint a kiegyensúlyozott vagy növekedési alapoké. A legtöbb klasszikus és kiszámítható portfólió is pluszban volt március végén, de a hozamuk egy-két kivételt (például az Aranykorét) leszámítva nem érte el a 2 százalékot. A jegybank honlapján lévő adatok szerint három olyan klasszikus alap volt, amelyiknek kis mértékben esett az árfolyama, de tavaly ezek is jól teljesítettek.
A magánnyugdíjpénztáraknál is vegyes a kép
A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között. Ezek a legnagyobb alapok a magánkasszáknál, és jó hír, hogy az első három hónapban tapasztalt áremelkedés ütemét túlszárnyalta a teljesítményük.
A közepes kockázatú kiegyensúlyozott alapok ennél szerényebb hozamot értek el, de kivétel nélkül pluszban vannak, csak a klasszikus alapok közül találni egyet, amely enyhe mínuszban van három hónap után.
