Nem ünnepelt a forint, nagy esés után újra 400 fölé került az euró árfolyama, és csak a nap végére ment vissza ez alá. Mi áll az elmúlt napok nagyon jelentős gyengülésének hátterében, és milyen lehet a folytatás?
A forint árfolyamát az elmúlt napokban tisztán a nemzetközi pénzpiacokat és tőzsdéket uraló bizonytalanság és rossz hangulat mozgatta, ami az amerikai bankcsődből ered. Erre tett rá egy lapáttal, hogy a svájci óriásbank, a Credit Suisse is nehéz helyzetbe került, és a svájci jegybanknak kellett mentőövet dobnia neki. A gyengülésnek tehát nincs hazai oka, annak viszont van, hogy ilyen rövid idő alatt ekkorát tudott esni a forint.
Az orosz-ukrán háború óta többször is bebizonyosodott már, hogy a forint rendkívül érzékenyen, nagy kilengéssel reagál a rossz nemzetközi hírekre. Amikor tartósan süt a nap pénzpiacok felett, képes ugyan nagyon jól teljesíteni, de a viharnak már az előszele vagy akár a veszélye is rögtön a mélybe tudja taszítani.
Az elmúlt években megtapasztalt járványhasonlattal élve olyan ez, mint amikor valaki mellettünk köhög a vonaton. Ha nincs járvány, fel sem figyelünk rá, de ha azt halljuk, hogy újra kitörhet, akkor inkább átülünk a túloldalra.
Ezt történt a háború kitörése után, amikor néhány hónap alatt 355-ról 400 fölé, majd legrosszabb őszi napjaiban 430 fölé emelkedett a forint euró árfolyama. A Magyar Nemzeti Banknak egészen bődületes, 18 százalékos irányadó kamatot kellett kínálni annak érdekében, hogy a befektetők vállalják a kockázatot, és visszaüljenek a gyanúsan méregetett forint mellé.
Kövesse a forint friss árfolyamát itt!
A forint valódi, 18 százalékos kamaton túli vonzerejét azonban jól megmutatták az elmúlt napok, amikor a pénzpiacok elbizonytalanodását látva a magyar pénzt szeretgető befektetők egy pillanat alatt visszahúzódtak a másik oldalra.
A forint nagyon nagy kilengéseket produkáló, a rossz hírekre extrán érzékeny árfolyama az, ami miatt azt is nehéz megjósolni, mi várható a közeli napokban. Rövid idő alatt nagy megnyugvás aligha lesz a nemzetközi pénzpiacokon, amiből az következhet, hogy tartós maradhat az euró 395-400 forint körüli árfolyama még akkor is, ha nem érkezik újabb rossz hír.
Ehhez az árfolyamszinthez azonban érdemes azt is hozzátenni, hogy tavaly késő ősszel a hazai és külföldi pénzügyi elemzők jellemzően 400-410 körüli árfolyamot jósoltak 2023-ra újabb háborús vagy világgazdasági csapás nélkül. Ami tehát az elmúlt napokban történt, az eddig egy nagyon kedvező, alig várt mértékű árfolyamerősödés gyors és nagy korrekciója. A forint most lényegében visszatért abba az árfolyamsávba, amelyben tavaly június óta huzamosabb ideje tartózkodott, és aminek visszaszerzése érdekében volt kénytelen az MNB októberben 18 százalékra emelni a kamatát.
Ez ugyan nem jó hír, sőt az infláció csökkenése szempontjából kifejezetten rossz, de bajban igazából akkor lennénk, ha a borús nemzetközi gazdasági hangulat, netán újabb rossz hírek még többeket eltántorítanának a forinttól. Ez ugyanis újra 420-430-as euróárfolyamig lökhetné, és ami még rosszabb, ott is tarthatná. Ez azt jelentené, hogy már a 18 százalékos kamat sem elég a befektetőknek, ha a forintról van szó. Egy ilyen helyzet erősen korlátozná az MNB kamatcsökkentési lehetőségeit, az infláció mérséklődését pedig annál is nyögvenyelősebbé tenné, mint amire eddig számíthattunk az év első részében.
A forint helyzetéről az ATV Egyenes Beszéd műsorában is beszéltünk:
