A magyar befektetők kedvencei idén egyértelműen a befektetési alapok voltak, azok közül is a rövid kötvény és pénzpiaci alapok vitték el a pálmát. Ezek megtalálhatók a nyugdíjbiztosítási ajánlatokban és nyugdíjpénztári portfóliókban is. Több közülük igen jól teljesített, pozitív hozamot biztosított akkor, amikor sok hosszú kötvény és részvényalap komoly mínuszokat hozott.
A borús gazdasági kilátások, a magas energiaárak, a kamatok és az infláció meredek emelkedése nem tettek jót a tőzsdei cégeknek, így a részvényalapok is általában gyengén szerepeltek. A távoli lejáratú értékpapírokba fektető hosszú kötvényalapok a jegybanki kamatok emelése miatt szintén veszteségeket könyveltek el. Leginkább a pénzpiaci alapok és a rövid kötvényalapok tudtak az elmúlt időszakban pozitív eredményeket felmutatni, így nem meglepő a növekvő népszerűségük.
Rekordszinten a kezelt vagyon
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adatai szerint az magyarországi alapokban kezelt vagyon csúcsot állított be idén: októberben elérte a 8600 milliárd forintot, ami 9,5 százalékos növekedést jelent az év első tíz hónapjában.
A növekedés csak kevéssé köszönhető az alapok hozamainak, leginkább az újonnan befektetett pénzek emelték ekkorára a vagyont. Októberben 168 milliárdnyi új befektetést tudtak vonzani az alapok.
A legnagyobb vagyontömeg a kötvényalapokban van, a növekedés elsősorban a rövid kötvényalapoknál érhető tetten. Ezeket a sokáig háttérbe szoruló pénzpiaci alapok követték az új befektetések bevonásában. A nyugdíjbiztosítással rendelkezők vagy azt most indítók számára szintén elérhetőek a pénzpiaci eszközalapok. Ha például valaki még decemberben szerződést akar kötni a 130 ezer forintos adójóváírás kihasználása érdekében, akkor a portfóliója összeállításánál érdemes erre is gondolnia.
Mi az a pénzpiaci alap?
A pénzpiaci alapok elsősorban a befektetett tőke megőrzésére törekszenek, bankbetétekbe és a legrövidebb lejáratú kötvényekbe fektethetik tőkéjüket. Pénzpiacinak általában azokat az alapokat nevezzük, amelyek olyan kötvényeket, befektetési jegyeket tartanak, amelyek átlagos futamideje nem haladja meg az egy évet. A pénzpiaci alapok egyik fajtája, a likviditási alap még rövidebb futamidejű, kötvény jellegű eszközökbe fektet, amelyek átlagos futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot, egyes esetekben a 60 napot.
Miután ezek az eszközök nyújtanak leginkább biztos, kiszámítható hozamot, a pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek az árfolyama általában egyenletesen nő, és kifejezetten alacsony a kockázata. Ez olyan időszakokban különösen hasznos, amikor nagy a kiszámíthatatlanság a gazdaságban, és nem látszik egyértelműen, hogy mi bizonyul majd hosszabb távon jó befektetésnek. 2022 kifejezetten ilyen év, így aztán nem is meglepő a pénzpiaci alapok vonzereje.
A pénzpiaci alapok hozama a gyakori alaptípusok közül általában a legalacsonyabb, de a legbiztosabb is egyben. A bankbetétek kamatszintjét meghaladó, azzal versenyképes hozamot igyekeznek elérni. Jelenleg az elemzők és az alapkezelők közül sokan látják úgy, hogy a bizonytalan nemzetközi helyzet, az infláció esetleges további növekedése és a kamatemelések miatt érdemes a legrövidebb futamidejű állampapírokba fektetni.
Miért lehetnek jók az euróban vagy dollárban befektető alapok?
Léteznek euróban vagy dollárban befektető pénzpiaci alapok is, amelyek leginkább az eurózóna területén, illetve az Egyesült Államokban kibocsátott állampapírokba, vállalatok és pénzintézetek rövid lejáratú hitelpapírjaiba, valamint bankbetétekbe fektetnek. Ezeknek az alapoknak az az előnye, hogy míg a pénzünk értékét megóvják alacsony kockázatú és mérsékelt hozamú eurós vagy dollár befektetéseikkel, extra nyereséget érhetnek el számunkra akkor, ha a forint árfolyama tartósan gyengül az euróhoz illetve a dollárhoz képest.
Ebben az esetben a devizakonverziónál, amikor az eurót forintra váltják vissza, extra hozamot érnek el a befektetőiknek. Természetesen egy tartósabb és nagyobb arányú forinterősödésnél fordított is lehet a helyzet, de ilyenre elég régen volt példa.
