A június végén lejáró betéti kamatstopot további három hónappal meghosszabbította a kormány. A kamatmaximalizálás csak a nagy összegű lakossági betétekre és az intézményi befektetők pénzére vonatkozik, a kisbefektetők viszont egyébként se kapnak akkora kamatot, hogy beleütköznének a kamatplafonba.
Változtatás nélkül hosszabbította meg a betéti kamatstopot a kormány a hétfő esti rendeletében. A kabinet 2022. november 22-étől vezetett be betéti kamatmaximumot március 31-ig. Ezt azonban később 2023. június 30-ig meghosszabbította. Ennek közelgő lejárta előtt pedig adott neki további három hónapot szeptember 30-ig az eddig kötött forint betéti szerződésekre.
A kormány döntése nem általános, mindenkire egyformán érvényes betéti kamatstopot határoz meg. Csak egyes intézményi befektetők (nyugdíjpénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok) és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétjeiknek a kamatát maximalizálta. Ezeknek az ügyfelek a bankok nem adhattak magasabb betéti kamatot a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékénél. Ez a kamatstop bevezetésekor 12,82 százalék volt, márciusban 14 százalék fölött járt, de még a napokban is 12,50 százalékot tett ki.
A kormány arra hivatkozva hozta, majd hosszabbította meg az intézkedést, hogy a “befektetők kihasználták a helyzetet, és olyan jövedelemre tettek szert, amely a jelenlegi helyzetben nem indokolt, ugyanis kockázatmentesen realizálták akár a 18 százalékos jegybanki irányadó kamatot”. Az MNB irányadó kamata mostanra 16 százalékra csökkent, a kormány pedig július 1-től a betéti kamatokból származó jövedelmekre is kiveti a 13 százalékos szochót a 15 százalékos kamatadón felül.
A kormány a betéti kamatstop márciusi meghosszabbításakor megtiltotta a jegybanki diszkontkötvények vásárlását is mindazoknak, akikre a betéti kamatstop vonatkozik. Most ezt a tilalmat szintén kitolta szeptember 30-ig. Az indoklás itt is az volt, hogy “megakadályozza a méltánytalan jövedelemszerzést a jegybank által újonnan bevezetett diszkontkötvényeken keresztül”.
Az átlagos lakossági kisbefektetőknek egyelőre inkább a szocho miatt fájhat a fejük, ugyanis eleve nem kapnak olyan magas betéti kamatot a bankoktól még a legjobb ajánlatokban sem, hogy az beleütközzön a kamatstopba, a vállalatok banki betétjeire pedig nem vonatkozik a kamatkorlátozás.
