A bankok újra felajánlják a lakáshiteleseknek, hogy a kamatstop néhány hónapja alatt váltsák a kölcsönüket hosszabb kamatperiódusú vagy teljesen fix kamatú kölcsönre. A sűrűn változó kamatozású lakáshitelek száma még mindig magas, így sokaknak kell most arról dönteni, hogy a magas infláció és kamatok idején vállalják-e ennek a kockázatát továbbra is.
A folyamatosan emelkedő kamatok miatt a lakáshitelesek számára új értelmet nyerhet a 30-as évek filmslágere, amelynek szövege máig szállóige: “havi kétszáz pengő fixszel, az ember könnyen viccel”. Ez akkor a vágyott havi bérre vonatkozott, most viszont a fix kamatozású lakáshitelesek viccelhetnek könnyen, legalábbis könnyebben, mint azok akiknek sűrűn változó kamatozású kölcsönük van. Őket ugyan június végéig a törlesztőrészletek durvább emelkedésétől megvédi a kamatstop, de onnantól várhatóan már nem lesz a fejük fölött ez az ernyő.
A kamatstop decemberi meghirdetésekor a bankoknak azt is kötelező feladatául szabta a kormány, hogy az érintett ügyfeleknek újra ajánlják fel a hiteleik fixesítését.
Az Erste Bank szerint az utóbbi időben a megugró infláció és az emelkedő kamatkörnyezet hatására ugyan nőtt az igény a hitelek hosszú kamatperiódusú kölcsönre cserélése iránt, az éven belül változó kamatozású jelzáloghitelek aránya azonban továbbra is magas, mintegy 40 százalék. Ennek oka elsősorban a korábbi devizahitelek forintosítása, mivel a jogszabály a 3 havi BUBOR-hoz kötötte az átalakított kölcsönök kamatát. Ez a szám ugyanakkor folyamatosan csökken, köszönhetően a jelenleg forgalmazott hosszú kamatperiódusú és fix kamatozású termékeknek, valamint a fixesítés lehetőségének, továbbá az állomány természetes fogyásának.
Az elmúlt hónapokban tapasztalt, valamint a következő időszakra várt, jelentősen emelkedő kamatkörnyezet kedvezőtlen hatással van a hitelekre: az érintett kölcsönök kamata követi a piaci emelkedést és ezzel nő a törlesztőrészlet összege is. A rövid kamatperiódusú lakáshiteleknél a változás sokkal gyakrabban és erősebben érezteti a hatását. Érdemes ezért mielőbb, még a jelenlegi, kedvezőbb kamatfeltételek mellett fixesíteni a rövidebb kamatperiódusú lakossági jelzáloghiteleket.
A bankoknak eddig is kötelező volt időről időre felajánlani a fixesítés lehetőségét, ebben a kamatstopos előírás valójában csak egy újabb ilyen ajánlatot írt elő. Ezt az Erste Bank például úgy oldotta meg, hogy a rövid, éven belül változó kamatozású jelzáloghitelt törlesztő ügyfeleinek levélben hívta fel a figyelmét a kamatkockázatra, és hogy az érintetteknek érdemes a kölcsönt hosszú kamatperiódusú hitelre cserélni, vagyis fixesíteni. Az ügyfelek személyre szóló tájékoztatást kapnak kölcsönük jelenlegi kondíciójáról, az esetleges kamatváltozás hatásáról (1, 3 vagy 5 százalékos kamatemelés esetén), valamint megismerhetik az esetleges szerződésmódosítás hatását, ha – a jelenlegi kamatozási mód helyett – 5 éves, vagy 10 éves kamatrögzítés mellett döntenek.
A fixesítéshez a hitel devizanemének jelenleg forintnak kell lennie, nem lehet 90 napot meghaladó késedelem a törlesztésben, nem állhat átmeneti időszakra szóló fizetéskönnyítés alatt. Az áttéréshez a bank egyszerűsített folyamatot biztosít, amelyet ügyfeleik bármelyik bankfiókukban el tudnak indítani. A januárban kiküldött, személyre szóló ajánlatok március 18-ig érvényesek, ugyanakkor az ügyfeleknek a határidőt követően is bármikor lehetőségük van fixesíteni hitelüket – de várhatóan már más kamatajánlatok mellett.
A Bank360.hu nemrégiben mutatta be, hogy milyen következményekkel járhat, ha a kamatstop alatt a rövid kamatperiódusú lakáshiteleket fizető ügyfelek nem fixesítik a kölcsönöket. Elemzésünkben felhívtuk arra a figyelmet, hogy ugyan a kamatstop alatt a fixesítés magasabb részlet vállalását jelentheti, de a kamatstop lejárta után ez rögtön nyereségbe csap át. Aki pedig inkább a kamatstop alatt ki akarja végig élvezni az alacsonyabb törlesztőrészletet, az jó eséllyel azt kockáztatja, hogy a kamatstop után már csak a mostani kamatfeltételeknél rosszabb kondíciókkal tudja fixálni a kölcsönét.
