a családi házak sok energiát fogyasztanak

Felbecsülték a hazai lakóingatlanokat: 2,5 millióból szökik az energia

a családi házak sok energiát fogyasztanak

Felbecsülték a hazai lakóingatlanokat: 2,5 millióból szökik az energia

Domokos Erika
2023-11-18 Frissítve: 2024-01-23
2023-11-18 Frissítve: 2024-01-23
35784043

Egy új tanulmány a teljes, 4,5 milliós magyarországi lakóingatlan-állomány energetikai állapotáról és energiaigényéről készített becslést. Míg a kiállított energetikai tanúsítványok között a CC, “korszerű” kategória a leggyakoribb, az ilyen vagy még kedvezőbb besorolású ingatlanból kevesebb mint 300 ezer lehet. A 2,8 millió családi házból 2,2 millióra tehető a szigeteletlen, gyenge és rossz energiahatékonyságú ingatlanoknak a száma.

 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont szakértői becslést készítettek a mintegy 4,5 millió magyarországi lakóingatlan energetikai állapotának és energiaigényének felmérésére. Ehhez új adatbázist állítottak össze a 2016 és 2020 között kiadott energetikai tanúsítványok, a KSH lakásépítési statisztikái és a lakásokra vonatkozó népszámlálási adatok felhasználásával. Ezen két különböző módszertannal végeztek statisztikai becsléseket az ingatlanok tulajdonságai és a számított energiaigénye között, majd ezt kivetítették a teljes ingatlanállományra.

 

Energiazabálók a magyarországi épületek

Az energetikai állapot felmérése azért is fontos, mert a lakóingatlanoknak szinte teljesen meg kell újulni a következő évtizedben, illetve évtizedekben ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a klímasemlegesség európai uniós elvárásait. Magyarországon az épületek a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók és energiafogyasztók közé tartoznak. A négymilliónál is több lakóingatlanon azonban nem lehet egyszerre és gyorsan energetikai felmérést végezni, ezért inkább becslést dolgoztak ki a szakemberek az állapotok jellemzésére.

 

A kormány 2021-ben fogadta el a hazai lakó- és nem lakóépületek 2050-ig tartó felújítását is tartalmazó “Hosszú Távú Felújítási Stratégiát”. Ennek célja, hogy 2030-ra 20 százalékkal csökkenjen hazai lakóépületek energiafelhasználása, majd 2040-re 60 százalékkal csökkenjen az energetikai célú felhasználáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás a 2018-2020-as átlagos szintről, 2050-re pedig a „közel nulla energiaigény” szintjének megfelelő épületek aránya elérje a 90 százalékot. A stratégia szerint mintegy 2,6 millió lakóingatlannál szükséges valamilyen mértékű energetikai korszerűsítés.

 

Zöld hitelből kiemelkedő energiahatékonyságot lehet finanszírozni - A statisztikusok a 2016-os népszámlálási adatfelvételben szereplő lakásokhoz és a 2020-ig eltelt időszak 68 ezer új lakásához rendelték az energetikai tanúsítványok adatait és besorolási betűjeleit. Statisztikai alapon kapcsolatot állítottak fel a lakástulajdonságok és az energiaigény között, amelyet a lakásállomány egészére vetítettek ki. Ezt feldolgozva mutatták be tanulmányukban a magyar lakóingatlanok becsült fajlagos energiaigényét és a becslés területi, illetve ingatlantípus szerinti jellemzőit. A Bene Mónika, Ertl Antal, Horváth Áron, Mónus Gergely és Székely Judit által jegyzett tanulmány az MNB által kiadott Hitelintézeti Szemle 2023. szeptemberi számában jelent meg. Ennek elsődleges célja az volt, hogy megbecsülje a lakásállomány energetikai szempontból felső 15 százalékának határát (fajlagos energiaigényben mérve) 2020. december 31-ei dátummal. A környezetvédelmi szempontból fenntartható befektetéseket szabályozó európai uniós besorolási rendszer és kapcsolódó rendelete ugyanis az épületekre is meghatározza, mi számít fenntartható finanszírozásnak, amelyhez kedvezmény biztosítható. Például a bankok zöld hitel finanszírozásához kapcsolódó kedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy a 2020. december 31. előtt épült ingatlan „A” besorolású energetikai tanúsítvánnyal rendelkezzen, vagy az adott ország energiahatékonyság szempontjából legfelső 15 százalékába tartozzon. Egy ilyen, minden magyarországi lakóingatlanra becsült fajlagos energiaigény szerinti lista összeállítására dolgoztak ki módszertant a statisztikusok, amely évente frissíthető az újonnan épült ingatlanokkal. (A 2020. december 31. után épült ingatlanoknak az új épületekre vonatkozó, külön meghatározott kritériumokat kell teljesíteni.)

 

A tanúsítványok szebb képet mutatnak a valóságnál

A legtöbb energetikai tanúsítványt 2016 és 2020 között ingatlanok adásvételéhez állították ki, amit a pályázati célú tanúsítás követ. Ezekben az években 10 százalék fölé nőtt az új lakások aránya a tanúsított ingatlanok között (a használatbavételi engedélynek ugyanis feltétele a tanúsítás). Ezért nem meglepő, hogy a kiállított tanúsítványok többsége (21 százaléka) CC, azaz korszerű minősítésű. (Ez az arány 2020 után is.) Ehhez képest a statisztikusok által készített becslések alapján a legtöbb hazai ingatlanra a HH, azaz a gyenge kategória jellemző.

Az energetikai tanúsítvány az épület energiafogyasztásáról közöl adatokat - és idén novembertől a szén-dioxid-kibocsátásáról is -, minél kevesebb energiát használ az épület, annál kedvezőbb energetikai besorolást kap, és a fenntartása is olcsóbb lehet.

energetikai tanúsítványok

 

A 2,8 millió családi háznak mindössze 3 százaléka „korszerű”

A teljes lakásállományra jellemző HH “gyenge” kategória a családi házakban domináns HH kategória eredménye. Családi házakra az II, azaz a rossz kategória is jellemző, ilyenből 650 ezernél is több ház van Magyarországon. A GG, átlagost megközelítő és HH, gyenge kategóriába pedig megközelítőleg 1,5 millió ház tartozhat a 2,8 millió családi házból. Bár a tanúsítványok között az AA, BB és CC kategória - azaz a ”korszerű” vagy annál jobb energiahatékonyságú - 20 százalékot tesz ki, a teljes állományra vonatkozó kivetítés szerint mindössze 3 százaléknyi korszerű vagy ennél jobb energetikai kategóriába eső családi ház van Magyarországon - állapították meg a tanulmány készítői.

 

a magyar családi házak energiafogyasztása

 

A társasházi lakásoknál jobb a helyzet

A társasházi lakások energetikai állapota sokkal jobb, mint a családi házaké. A statisztikusok több mint 10 százalékra becsülték a „korszerű” ingatlanokat (CC és afölötti kategóriák). A leggyakoribb kategóriában azonban a kétféle becslési módszer különbséget mutat. Az OLS statisztikai modell szerint a társasházi lakásoknál a leggyakoribb besorolás (a lakások közel 30 százaléka) a DD, azaz a „korszerűt megközelítő”. Míg a random forest modell alapján ennél valamivel gyengébb, azaz az EE „átlagosnál jobb” és az FF „átlagos” kategóriák a legjellemzőbbek (24-24 százalék körül) a társasházak között.

 

társasházak energiafogyasztása

 

A becslések alapján látványos különbség van a családi házak és a lakások energiafogyasztásában. A családi házak többsége gyenge vagy rossz energetikai besorolású. A teljes lakóingatlan-állományból mindössze 280 ezret becsültek korszerű vagy annál jobb kategóriába (CC és felette).

 

magyar házak és lakások energetikai besorolása

 

A besorolások alapján a lakóingatlanokhoz energiaigényt is rendeltek. Az ingatlanok energetikai szempontból legjobb 15 százalékának határát a kétféle becslési módszer a lakások esetében közel azonos fogyasztásra teszi (az összesített primer energiaigény 133 kWh/négyzetméter/év, ami azt mutatja meg, hogy mennyi energiát fogyaszt a lakás egy év alatt egy négyzetméterre vetítve). A családi házaknál már van némi különbség a két statisztikai becslési módszer alapján, 214, illetve 223 kWh/négyzetméter/év, mint ahogy valamennyi lakóingatlanra vonatkozó országos átlagnál is az OLS-becslés némileg alacsonyabbra teszi a határt (149, illetve 160 kWh/négyzetméter/év).

a magyar házak és lakások felső 15 százaléka

 

Kedvező a dél-dunántúli lakások energiafogyasztása

A régiók szerint is láthatók különbségek. A házak energiaigénye Budapesten a legalacsonyabb. Lakások esetében a Dél-Dunántúl még a fővárosinál is alacsonyabb értékeket mutat. A legmagasabb határértékek a házak esetén Észak-Magyarországnál szerepelnek (itt fogyaszthatnak a legtöbbet). A legalacsonyabb és legmagasabb értékek között 100 kWh/négyzetméter eltérés is lehet a házaknál, míg a lakásoknál ez a különbség 20-30 kWh/négyzetméterre tehető.

 

Van mit lefaragni - A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia adatai szerint Magyarországon a primer energiafelhasználás mintegy 42 százaléka az épületekben történik (hűtés-fűtés), ezen belül a lakóépületek részaránya 60 százalék. (A primer energia nemcsak az épületben felhasznált energiát tartalmazza, hanem azt is, ami az energiahordozó kitermeléséhez, átalakításához és épülethez szállításához szükséges.) A végső energiafelhasználást - azaz a háztartások által ténylegesen felhasznált energiát - tekintve az Eurostat adatai szerint 35 százalékra tehető a lakosság részesedése az energiafogyasztásból, ennek túlnyomó része az épületek energiafelhasználását jelenti. A lakásonként felhasznált energiamennyiséget tekintve Magyarország az EU legtöbbet fogyasztó tíz országa közé tartozik. A mintegy négymillió lakott lakás energiaellátásához felhasznált elsődleges tüzelőanyag a földgáz, melyet a háztartások közel 76 százaléka használ fűtési célra. Az épületállomány megújulási aránya, bár növekvő tendenciát mutat, még mindig alacsony, a felújítási arány évente a lakóépületek esetében megközelítőleg csupán 1 százalék – olvasható a kormány által elfogadott Hosszú Távú Felújítási Stratégiában. A stratégiában meghatározott intézkedések megvalósításával ugyanakkor elérhető lenne, hogy a felújítási ráta 2030-ig elérje az évi 3 százalékos arányt. Ezzel a lakóépületek összes energiafelhasználása és a CO2-kibocsátás hozzávetőleg 20 százalékkal tudna csökkenni. (A lakóépületek primer energiafogyasztása átlagosan 215 kWh/négyzetméter/év körüli lehet a korábbi becslések szerint.)

Promóció

Ne maradj le semmiről, iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük, a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
Értékeld a Bank360-at!