Egyre tudatosabbak a magyarok, pénzügyi értelemben is – derül ki az Alfa Biztosító kutatásából. Tízből hét ember szerint a biztosítások segítik az ember felkészültségét, tízből nyolcan pedig azt gondolják: mindenki maga tehet a biztonsága érdekében és ennek jegyében tudatosan követik bevételeiket és kiadásaikat is.
A magyarok felkészültségét is vizsgáló kutatás adatai szerint változik az a trend, hogy bár fontosnak tartják a biztonságot, hagyományosan mégis keveset tesznek azért, hogy felkészüljenek váratlan kihívásokra. A kutatási eredményekből világosan látszik, hogy a válaszadók előtt álló legfontosabb kihívások ma döntően anyagiak. Mindössze a lakosság egyharmada érzi magát felkészültnek a vagyoni helyzete romlására - közölte a nemrég nevet váltott biztosító (korábban Aegon).
A válaszadók a rendszeres megtakarításokat és a különböző biztosításokat nevezték meg a felkészülés eszközeiként, ám saját bevallásuk szerint mindkét téren jelentősek a lemaradásaik. A kutatás adatai szerint a megkérdezettek harmada nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, további 43 százalék pedig legfeljebb egy évre elegendő tartalékkal számolhat nem várt események esetén. Mindössze 6 százalék azok aránya, akik két éven át is meg tudnának élni a tartalékaikból - vagyis 17-ből egy magyarnak van komolyabb megtakarítása.
Mélyül a válság, félnek a jövőtől a magyarok
A vagyoni helyzet romlása mellett a jövő bizonytalansága az a terület, amitől leginkább tartanak a magyarok. 10-ből 9 válaszadóra igaz, hogy erősen tart az árak emelkedésétől és az inflációtól, 45 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy szorong a világban tapasztalható gyors változások miatt. Az infláció (93 százalék), a család biztonsága (73 százalék) és a munkahely elvesztése miatt (55 százalék) az Y-generáció tagjai (1984-1994 között születettek) aggódnak a legjobban.
A válaszokból az is kiderült, hogy miközben az állandóság és a kiszámíthatóság tradicionálisan fontos érték a kultúránkban, a felkészültség is azzá lépett elő, a világban látható gyors változások miatt. A válaszadók több mint fele csökkenő biztonságérzetről számolt be az egy évvel korábban tapasztaltakhoz képest. 58 százalék szerint leginkább a rendszeres megtakarítással készülhet fel az ember a váratlan helyzetekre, míg 32 százalék a külföldre költözésben látja megoldást. Ma mindössze a megkérdezettek kicsit több, mint egyharmada (36 százaléka) érzi magát biztonságban a világban.
83 százalék egyetért azzal az állítással, hogy aki jelentős megtakarítással rendelkezik, felkészültebbnek érezheti magát a váratlan helyzetekre, mint azok, akiknek nincs tartalékjuk. A Baby-boom (1940-1959 között születettek) generációban legmagasabb az aránya azoknak, akik így gondolkodnak, 89n százalék ért egyet a megállapítással.
10-ből 8 válaszadó szerint a saját felkészültségéért az életben mindenki maga tehet a legtöbbet. 70 százalék úgy gondolja: a biztosítások segítenek abban, hogy legalább az életünk bizonyos területeit biztonságban tudjunk. A válaszok magas arányú pénzügyi tudatosságról árulkodnak: a lakosság 82 százaléka tudatosan figyelemmel kíséri a bevételeit és kiadásait, annak érdekében, hogy a pénzügyeit előre tudja tervezni.
A Z generáció ötödének nincs biztosítása
A lakosság több biztosítási formáról is magas arányban gondolja úgy: szükségesek ahhoz, hogy felkészülteknek érezhessük magunkat. Ezért az Ipsosnak adott válaszok alapján sokan terveznek valamilyen biztosítást kötni. A legmagasabb arányban (63 százalék) lakásbiztosítással rendelkeznek a megkérdezettek, ezt követi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (57 százalék).
Élet- és balesetbiztosítást csupán a válaszadók alig harmada kötött, egészség-, beteg- és nyugdíjbiztosítást pedig még ennél is kevesebben (16-17 százalék), de ezek a számok sem lehetnek valósak, a statisztikák szerint ugyanis jóval kevesebb embernek van ilyen biztosításuk. Vélhetően többen összemossák az egészségbiztosítást például az egészségpénztárral vagy a nyugdíjbiztosítást a nyugdíjpénztárral. Elsősorban a Z-generáció (30 év alattiak) tagjaira jellemző, hogy nem rendelkeznek semmilyen biztosítással (közöttük 23 százalék a nem biztosítottak aránya).
