Továbbra is őrületes tempóban bővül az újonnan kibocsátott hitelek értéke. A tranzakciók eredőjeként a teljes hitelállomány 2017 óta folyamatosan nő, az idei adatok igazi száguldást mutatnak. A lakosság hitelállománya 2019 első félévének végén 2024 milliárd forint volt.
A két legnagyobb volument jelentő hiteltípus a lakáshitel és a személyi kölcsön, e kettő adja az állomány jelentős részét. A hitelintézeti szektor a második negyedévben 472 milliárd forint értékben kötött új hitelszerződéseket a háztartásokkal. Ez éves alapon 26 százalékos növekedést jelent. Ha az új szerződéskötéseket szembe állítjuk a lejárt, visszafizetett hitelekkel, akkor a bővülés éves alapon a teljes állományt tekintve 8,4 százalék.
Továbbra is a lakáshitelek és a személyi kölcsönök kibocsátása a meghatározó: lakáshitelből 252 milliárd, személyi kölcsönből 152 milliárd forint értékű szerződést kötöttek az ügyfelek. Ez a lakáshiteleknél 20, a személyi kölcsönöknél 36 százalékos bővülést jelent.
20%-kal nőtt az átlagos személyi kölcsön hitelösszeg
A személyi kölcsönöknél ha összevetjük az idei első félévet a tavalyi év első hat hónapjával, az látszik, hogy mind a megkötött szerződések, mind az átlagos hitelösszeg is emelkedett. Tavaly 140 ezer szerződés köttetett az első hat hónapban, az idén pedig 155 ezer. Tavaly az átlagos személyi kölcsön értéke 1,5 millió forint volt, az idén 1,8 millió. Tíz százalék alatti thm-mel öt bank kínál személyi kölcsönt az átlagos hitelösszeget és átlagos ügymenetet feltételezve: a Sberbank, a Cib, az Unicredit, a Takarék Csoport és a Raiffeisen.
A személyi kölcsönök a kedvező árazási feltételek, a gyors hitelbírálat, az online hiteligénylés terjedése, valamint az igényelhető hitelösszeg emelkedése révén kiszorító hatással bírnak a kis összegű lakáshitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek piacán, azaz sok esetben a jelzáloghitelek helyett is személyi kölcsönt vesznek fel az emberek. A több millió forint összegű, jelzálog alapú szabad felhasználású hitelek piacán is nagy a tolongás, itt például az Erste, a K&H és az MKB is ad versenyképes ajánlatokat.
2019 második negyedévében a személyi kölcsönök részesedése a teljes kibocsátásban 30 százalékot tett ki, ami az elmúlt három év alatt 6 százalékpontos emelkedést jelent. A személyi kölcsön gyors ügyintézése iránti igény segíti azokat a bankokat, amelyek az online ügyintézés irányában fejlesztenek, mint például a Gránit Bank.
A családok kivárták a babavárót
A lakáshitel piac vegyes képet mutat. A használt lakás vásárlására felvett új hitelek száma csökkent, az új lakás vásárlására felvett új hitelek száma viszont nőtt. A csökkenés hátterében nagyrészt az áll, hogy a babaváró hitel és a falusi csok megjelenésére sok család várt, vagyis csak azt követően kötöttek hitelszerződést, miután a babaváró támogatás elérhetővé vált. Ennek ellenére még mindig jóval nagyobb volument képvisel a használt lakásokra kért hitel. Ez persze nem meglepő, hiszen sokkal több a használt lakásokat érintő tranzakció, és még mindig jóval kevesebb új lakás épül a kereslethez képest.
Alacsony kamat, olcsó hitel
A hitelbővülés egyértelműen visszavezethető a jegybanki alapkamat és a kamatfelárak csökkenésére. Vagyis egyre olcsóbbak a hitelek, így azokat egyre könnyebb kigazdálkodni. Ezzel nincs is gond addig, amíg a kamatok alacsonyak, illetve a változó kamatozású hiteleket rövidebb futamidőre veszik fel az ügyfelek, illetve a hosszabb futamidő esetén hosszabb kamatperiódust választanak.
A változó kamatozású hitelek között a 3 hónapos kamatperiódusú hitelek a legolcsóbbak, de egyben a legkockázatosabbak is - itt háromhavonta igazítják a piaci körülményekhez a bankok a hitel kamatát. Az 5 éves és 10 Bár egy átlagos összegű személyi kölcsön esetében nem fut nagy kockázatot az ügyfél a 3 hónapos kamatperiódussal, hiszen a hitel rövid futamidejű, mégis a nagy részük végig fix kamatozású. Egy húsz évre felvett lakáshitel esetében már kiinduláskor más lehet a helyzet, hiszen a kamatváltozás már nem becsülhető meg ilyen távon.
Addig, amíg az MNB alapkamat alacsony, addig ideálisak a körülmények, a hitelállomány bővül, a személyi kölcsön, a lakáshitel és a szabad felhasználású hitel is népszerű termék. A jelzáloghitel esetében a szabad felhasználású jelzáloghitel mellett a babaváró hitel és a csok (ideértve a falusi csok konstrukcióját is) is fölfelé tolja a tranzakciók számát.
A kamatemelés kockázata
Az alapkamat-emelés valószínűsége ugyanakkor Damoklész kardjaként lebeg minden hitelfelvevő feje felett, aki hosszabb futamidőre is változó kamatozású hitelt választ. Ezért a jegybank igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a kamatkockázat valós veszélyt jelenthet. Hogy mikor lesz kamatemelés, nem tudni, de a kockázatok számbavételekor érdemes azzal is számolni, hogy a kamatok alakulása nem lesz mindig kedvező.
Míg a személyi kölcsönök esetében kisebb a kockázat, a lakáshiteleknél érdemes meggondolni, milyen kamatperiódust válasszunk. A hosszabb periódus mellett szóba jöhet a kamatfixálás is, amikor fix kamat és fix törlesztő teszi biztonságosabbá a hitelfelvételt. Ennek ugyanakkor ára is van, de az adatok szerint ezt az árat egyre több ügyfél hajlandó megfizetni.
Nem kockáztat a lakosság
Az év első felében a végig fixált lakáshitelek részesedése nagyjából 50 százalékos volt, azaz az új szerződések nagyjából fele teljes mértékben mentesül a kamatkockázat alól. Azon lakáshiteleken belül, amelyek kamatozása nincs a futamidő egészére fixálva, az éven belül változó kamatozású hitelek gyakorlatilag eltűntek az új kibocsátásban. Az 5 évre kamatfixált hitelek aránya júniusban 20 százalékra mérséklődött az egy évvel korábban megfigyelt 41 százalékról, addig a 10 évre kamatfixált hitelek aránya 20 százalékról 50 százalékra nőtt az elmúlt egy évben.
Ennek hátterében ugyanakkor nemcsak a biztonság keresése áll. Az adósságfék-szabályok - azaz a JTM szabályozás - szerint ugyanis minél hosszabb a választott kamatperiódus, annál nagyobb arányban terhelheti meg a jövedelmet a hitel törlesztője. Ennek fényében pedig nagyon nem mindegy, mennyire centizi ki az ügyfél a hitel paramétereit.
Pörög a CSOK is
2019 második negyedévében a lakáshitel-kibocsátás 14 százaléka, mintegy 35 milliárd forint kapcsolódott a Családi Otthonteremtési Kedvezményhez. A negyedév során a CSOK keretében 21 milliárd forint értékben kötöttek a háztartások támogatási szerződéseket, amely volumen 77 százalékát új lakás vásárlására vagy építésére igényelték. 2019 első félévében a CSOK keretében megkötött szerződések volumene új lakás vásárlásához vagy építéséhez kapcsolódóan 5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet, a használt lakás esetében viszont 27 százalékos csökkenés volt megfigyelhető.
Kivárás a babavárónál
A babaváró hitel esetében az döntheti el, hogy az ügyfél melyik bankot választja, hogy a bank milyen kedvezményt nyújt. A Budapest Bank például akár 30 ezer forint jóváírást is kínál a szerződéshez. Persze sok esetben az a mérvadó, hogy nem kell számlavezető bankot váltani, illetve a fiókhálózat bárhol elérhető. Ebből a szempontból az OTP rendelkezik a legszélesebb bázissal.
Ennek oka nagy valószínűséggel az, hogy az ügyfelek kivártak: az új babaváró hitel ugyanis számukra kedvezőbb megoldást is kínálhatott, ezért inkább elhalasztották vásárlásukat. Az is jellemző, hogy a családok lakáshitel helyett szabad felhasználású hitelt vettek fel a babaváró kölcsön keretén belül.
A következő negyedévben hasonló trend várható. A bankok nem látnak esélyt arra, hogy a feltételek enyhüljenek, vagyis a jelenleginél nem várható, hogy alacsonyabbak legyenek a kamatok vagy enyhébbek a feltételek.