A GKI kiszámította, hogy mennyivel lenne magasabb az infláció, ha a jelenleg rögzített árú termékeket és szolgáltatásokat piaci áron vásárolnánk. Az eredmény dermesztő, eszerint összesen 19 százalékponttal lenne magasabb az áremelkedés a KSH által mértnél, ami erre a hónapra közel 31 százalékos inflációt jelentene.
A GKI a KSH 2021-es fogyasztó kosár súlyai alapján kalkulálta ki, mekkora áremelkedést okozna, ha az árstopos termékeket és szolgáltatásokat a valós, piaci árakon kellene megvásárolnunk. A számítás a jelenleg ismert piaci árakon történt, esetenként a hasonló termékek árváltozása alapján. A rezsicsökkentésbe tartozó szolgáltatások esetében, ahol nincs piaci ár (például vízellátás, szennyvíz- és hulladékkezelés), ott a bevétel és a veszteségfinanszírozás arányát vették alapul. Ennél persze nagyobb áremelésre lenne szükség, ha az ellátási színvonalat is fenn kívánnák tartani, de az ehhez szükséges áremelés mértéke jelenleg nem ismert.
A kutatók számításai szerint az árak felszabadítása a földgáznál a fogyasztói árindexet 8,5 százalékponttal emelné, az üzemanyagé 4,4 százalékponttal. Az áram hatása 2,4 százalékpont, az élelmiszereké pedig 1,9 lenne. Az egyéb rezsielemek összességben 2 százalékpontot tennének hozzá az inflációhoz. Így összesen 19 százalékponttal nagyobb lenne az árak növekedése a jelenleg mértnél. Ez a júniusi 11,7 százalékos árindexet közel 31 százalékra emelné. Márpedig az infláció már így is annyira magas, hogy azt nem győzi a jegybank újabb és újabb kamatemelésekkel hűteni.
Forrás: GKI számítás, KSH súlyok alapján
Az árbefagyasztások feloldása komoly többletterheket róna a lakosságra. A GKI számítása alapján egy főre vetítve az összes ár felszabadítása éves szinten 261 ezer forinttal, havi szinten fejenként 22 ezer forinttal terhelné meg a családi büdzsét. Ezen belül a földgáz piaci áron közel havi 10 ezer forint/fő kiadástöbbletet jelentene országosan. A földgázt fogyasztóknál havi fejenként 15 ezer forint lenne az emelés. Az üzemanyagok piaci ára fejenként havi 5 ezer forint többletköltést jelentene országosan, ami a gépkocsi használóknál havi 20 ezer forintot jelentene autónként. Az áram havi 2800 forinttal, háztartásonként havi átlag 6 ezer forinttal, kerülne többe. Az élelmiszerek árrögzítése fejenként havi 2150 forinttal emelné a háztartási kiadásokat. A többi rezsielem egy főre vetítve havi 2100 forint többlet fizetni valót jelentene a családoknak.
2022 májusában az Európai Unió tagországai közül Magyarország a kilencedik legmagasabb árnövekedéssel szembesült. A 10,8 százalékos infláció különösen annak fényében magas, hogy más országokban az árbefagyasztás, az üzemanyagokat kivéve, nem jellemző.
Ha nagyobb időtávot nézünk, akkor még inkább igaz, hogy Magyarországon igen magas az infláció. 2015-höz képest nálunk a fogyasztói árak 31,2 százalékkal nőttek, amellyel a harmadik legmagasabb inflációjú uniós ország vagyunk Európában tavaly novemberig pedig az élen álltunk, azaz a probléma már sokkal a háború kitörése előtt megvolt, és egyre súlyosbodott. A háború erre csak rátett néhány lapáttal.
Jól jelzi ezt, hogy a kormány a kamatstopot és az újabb keletű árstopokat (üzemanyag, élelmiszer) is még jóval a háború kitörése előtt bevezette, az évek óta élő rezsicsökkentésről nem is beszélve. Ezeknek az indoka már akkor az infláció, illetve annak a lakosságra gyakorolt hatása volt.
