Hozzáemelte az MNB az alapkamatot a múlt héten a forint védelmében csaknem 10 százalékra növelt irányadó kamatához. Így most mindkettő 9,75 százalék, viszont a forint ma már újra a 416-os euro árfolyam csúcsot ostromolta, és csak 405 közelébe tudott lemenni a nap végére. A csaknem 10 százalékos kamat nem sok jóval kecsegteti a hitelfelvevőket, bár a bankok egyelőre mérsékelten reagáltak új kölcsönajánlataikban a rövid idő alatt 3 százalékkal emelkedő jegybanki kamatokra.
A múlt heti ígéretének megfelelően nagyon látványos megemelte az alapkamatát is a Magyar Nemzeti Bank. A Monetáris Tanács keddi döntésével 7,75-ről 9,75-re növelte ennek értékét. Ezzel csak követte az egyhetes jegybanki betéti kamat múlt heti 2 százalékos emelését, így most újra egy szinten van a két fontos kamatmutató.
Múlt szerdán a forint euróárfolyama 416 fölé szaladt, és ennek hatására volt kénytelen lépni az MNB, amely már ezt követően közölte, hogy a Monetáris Tanács ezen a héten az alapkamatot is megemelheti. A forint árfolyamának további romlását sikerült elkerülni ezzel, de az euróárfolyam már nem ment 400 alá, és a mai kamatdöntés előtt újra 415 körül volt. Az alapkamat emelése már nem volt rá érdemi hatással, hiszen ezt lényegében beárazhatta a piac. Kis csökkenés után délutánra 410-ig, majd a nap végére 405-ig javult az árfolyam, amit az elmúlt napokban a dollár erősödése is nyomás alatt tartott. Az amerikai fizetőeszköz ugyanis lényegében elérte a paritást az euróval szemben (azaz egy euró egy dollárt ér), amire a 2000-es évek elején volt példa utoljára. Ennek hatására egy dollárért is csaknem annyit kellett fizetni a devizapiacon, mint az euróért.
Összességében elmondható, hogy az alapkamat és az egyhetes jegybanki betéti kamat nagyon jelentős emelésével is csak azt tudta elérni az MNB, hogy a forint ne romoljon még tovább, de már így sem sikerül 400 alá tornászni az árfolyamot. A háború kitörése előtt még 350-360 közötti euróárfolyam több nagyobb lépésben romlott néhány hónap alatt a jelenlegi szintre. A sorozatos jegybanki kamatemelések hatása mindig csak időleges és korlátozott volt, ha javult is ideig-óráig az árfolyam, az mindig magasabb szinten stabilizálódott már, mint amennyi korábban volt. Így volt ez az elmúlt napokban is.
A most már 9,75 százalékos egyhetes jegybanki betéti kamat az, ami a legközvetlenebbül befolyásolja a banki hitelek kamatait. A kamatstop év végéig történt meghosszabbítása azt jelenleg megakadályozza, hogy a jelzáloghitelesek változó kamata kövesse ezeket a brutális emelkedéseket. Az új lakáshiteleket és a személyi kölcsönöket ugyanakkor a bankok az aktuális helyzetnek megfelelő kamaton kínálják. Ebből az következne, hogy ők is jelentősen drágítják a hiteleiket a több százalékos jegybanki kamatemelések után. Egyelőre azonba a hitelajánlatokban nem látszik ez a hatás, a bankok láthatóan kivárnak, és még alig árazták be az ajánlataikba az egy hónap alatt 3 százalékkal növekvő irányadó kamatot. Ez azonban akár még ebben a hónapban megtörténhet.
Az infláció további növekedése láttán újabb jegybanki kamatemelések is valószínűsíthetőek a továbbiakban, hiszen az MNB vezetése világossá tette, hogy mindaddig növelni fogja a kamatot, amíg nem látszik az infláció csökkenése. Márpedig az júniusban 11,7 százalékra nőtt a májusi 10,7-ről, és mindenki arra számít, hogy lesz még ennél jóval magasabb is őszig. Az átlagkeresetek növekedése ugyan áprilisig képes voltak ellensúlyozni az inflációt, de a különbség biztosan csökkenni fog. A kérdés csak az, hogy a béremelések meddig tudják meghaladni az áremeléseket. A jegybank mindenesetre a legutóbbi prognózisában még azzal számolt, hogy átlagosan marad egy kicsi reálbérnövekedés az idén az egyre növekvő infláció ellenére is.
Az inflációs nyomás nem enyhül és mindez a gyenge forinttal együtt tovább gerjesztheti az inflációs várakozásokat, ennek megfékezését pedig a jegybank kulcskérdésnek tekinti, ezért emelte az alapkamatot két százalékkal - jelentette ki háttértájékoztatóján Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
“A közelmúltban kialakult pénzpiaci helyzet növeli a tartós inflációs hatások kockázatát és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást” – olvasható az MNB Monetáris Tanácsának mai közleményében. A jegybank attól is tart, hogy a növekvő infláció és a gyengülő forint emelik gazdasági szereplők inflációs várakozásait, így a magas infláció tartósan rögzülhet. A nyár első hónapjában is nagyon gyors átárazódási dinamikát lát a jegybank. Ezt igazolja a KSH 11,7 százalékos júniusi inflációs adata is, amin belül az élelmiszerek ára 22,1 százalékkal volt magasabb, mint egy éve.
Ez a szint pedig még magasabb is lehetne. A GKI kiszámította, hogy a KSH 2021-es fogyasztói kosár súlyai alapján mekkora áremelkedést okoznának a jelenleg rögzített árú termékek és szolgáltatások, amennyiben valós piaci árakon kellene azokat megvásárolni. A számítás a jelenleg ismert piaci árakon történt (esetenként a hasonló termék árváltozása alapján). A rezsicsökkentés alatt lévő szolgáltatások esetében, ahol nincs piaci ár (például vízellátás, szennyvíz- és hulladék kezelés), ott a bevétel és a veszteség finanszírozás arányát vették alapul. (Ennél nagyobb áremelésre lenne szükség, ha az ellátási színvonalat is fenn kívánnák tartani, de az ehhez szükséges áremelés mértéke jelenleg nem ismert).
A GKI számításai szerint az árak felszabadításával a földgáz a fogyasztói árindexet 8,5 százalékponttal emelné, az üzemanyag 4,4 százalékpontot, az áram 2,4-et, az élelmiszerek pedig 1,9-et adnának az fogyasztói árak emelkedéséhez. Az egyéb rezsielemek összességben 2 százalékpontot tennének hozzá a mért inflációhoz. Így összesen 19 százalékponttal nagyobb lenne az árak növekedése a mértnél, ami a júniusi 11,7 százalékos árindexet közel 31 százalékra emelné.
