2025-ben mindenki szabadon felhasználhatja lakáscélra az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításának akár teljes összegét. Ehhez azonban át kell esni egy előzetes átvilágításon, csak ezután utalhatnak pénzt a nyugdíjkasszák.
Egyebek közt ügyfélszolgálatuk megerősítésével, a tagoknak adandó tájékoztatások igazolásával és a várható kifizetéseket figyelembe vevő pénzügyi és likviditási tervekkel is kell készülniük az önkéntes nyugdíjpénztáraknak 2025-re, a tagi megtakarítások ingatlancélú felhasználhatóságának évére - ezt várja el tőlük körlevelében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Egy év van a szabad lakáscélú felhasználásra
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai (egyelőre) 2025-re kaptak lehetőséget arra, hogy egy évig saját döntésük alapján szabadon és adómentesen felhasználhassák a számlájukon 2024. szeptember 30-án lévő megtakarítást a jogszabályban meghatározott ingatlancélokra.
A jogszabály felhatalmazása alapján a nyugdíjmegtakarítást részben vagy akár egészben el lehet költeni egyebek közt lakáshitel vagy akár szabad felhasználású jelzáloghitel törlesztésére, telek és lakásvásárlásra, valamint lakásfelújításra és -bővítésre. A nyugdíjpénztáraknak erről 2024. december 31-ig kellett, majd ismételten idén március 31-ig kell tájékoztatást adniuk tagjaiknak a felhasználható számlaegyenlegről és az ingatlancélú kiegészítő szolgáltatás lehetőségéről, annak feltételeiről.
Kétszer is tájékoztatni kell a tagokat az egyenlegükről
Az MNB most kiadott körlevele szerint a pénztáraknak mindkét tájékoztatási határidőt követően 15 nappal dokumentumokkal kell igazolniuk a jegybanknak, hogy a jogszabályoknak megfelelően értesítették pénztártagjaikat. A tájékoztatás a tagoknak az eddig elfogadott, meglévő kapcsolattartási, kommunikációs módon történhet. Az MNB azt is elvárja, hogy a pénztárak erősítsék meg ügyfélszolgálatukat és call centerüket az ingatlancélú szolgáltatás miatt várható fokozott érdeklődések megválaszolására.
A lakáscélú kifizetéseket kérő tagokat váratlanul érheti, hogy ilyen utalást a pénztárak csak azt követően hajthatnak végre, hogy sikeresen átvilágították az ügyfelüket. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy elkérik és lemásolják a kifizetést kérő tag naprakész személyes okmányait illetve nyilatkozatot kérnek az esetleges kiemelt közszereplői státuszukról. A pénzmosás megelőzéséről szóló törvény csak kis összegű tagi befizetéseknél nyújt lehetőséget a személyes megjelenés nélküli, elektronikus aláírással történő egyszerűsített ügyfél-átvilágításra is.
Jelenteni kell az MNB-nek, mennyi pénzt visznek ki a tagok
Az MNB felhívta a figyelmet, hogy az ingatlancélú szolgáltatáshoz a pénztáraknak ez év január 1-jei hatállyal – (küldött)közgyűlés összehívásával – módosítaniuk kellett alapszabályukat, megteremtve ennek feltételét. Javasolt, hogy ezzel összefüggésben a pénztárak vizsgálják felül egyéb belső szabályzataikat is. A piac szereplőinek emellett 2025. január 31-ig kell megküldeniük az MNB számára pénzügyi tervüket (és azzal összhangban likviditási tervüket is) arról, hogy milyen mértékű ingatlancélú igénybevétellel számolnak és milyen forgatókönyvek alapján.
Az MNB elvárja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak rendszeresen vizsgálják felül befektetési politikájukat és a fedezeti (vagyis a tagok egyéni számláira jutó) tartalék eszközösszetételének összhangját a felmerült, illetve várható ingatlancélú kifizetések nagyságára tekintettel. Az MNB emellett havi rendkívüli adatszolgáltatást is előírt az ingatlancélú szolgáltatások igénybevételéről a pénztáraknak.
Arról itt írtunk részletesen, hogy konkrétan milyen lakáscélokra lehet felhasználni a nyugdíjpénzt. A lakásfelújításnál, -bővítésnél a jogszabály tételesen felsorolja, milyen munkálatokról szóló számlákat fizethet ki a nyugdíjpénztár. Ezért aki ilyet tervez, mindenképpen érdemes előzetesen tájékozódnia, finanszírozható-e a felújítás ebből a megtakarításból.
